Eredménytelen volt az EU–kínai csúcs

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök kijelentette: megértik a környezetvédelemmel, az egyre dagadó kínai exporttöbblettel és a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos európai aggályokat, és igyekeznek megoldást találni a problémákra. Peking célja az, hogy a következő öt évben tíz százalékkal mérsékelje az óriási ország szén-dioxid-kibocsátását, szigorúbban fellépjen a termékhamisítások ellen és "különböző lépéseket tegyen" a kereskedelmi többlet lefaragására - mondta, ám konkrétumokról nem beszélt.

Márpedig az export viszszafogására különösen nagy szükség volna, hiszen augusztusban minden korábbinál magasabb szintre, 90,8 milliárd dollárra nőtt Kína exportja; ez 32,8 százalékos(!) növekedésnek felel meg az előző esztendő azonos hónapjához képest.

Európai részről Günter Verheugen ipari biztos rámutatott arra, hogy Kínának a WTO tagjaként be kell tartania a nemzetközi kereskedelem szabályait, és nincs joga protekcionizmust emlegetni akkor, amikor Brüsszel védőintézkedéseket vezet be például a dömpingáron piacra dobott kínai lábbelik ellen. Javítani kell az európai cégek tevékenységének feltételeit, megkönnyítve például a leányvállalatok létrehozását - tette hozzá.

A csúcstalálkozó házigazdája, Matti Vanhanen finn miniszterelnök kiemelte: a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos problémák sok európai vállalatot visszatartanak attól, hogy Kínában beruházzanak. Miközben a politikai vezetők továbbra is a jól ismert vádakat ismételgetik, a vállalatok újabb és újabb üzleteket hoznak tető alá.

Olli-Pekka Kallasvuo, a Nokia vezérigazgatója éppen tegnap jelentett be egy kétmilliárd dollár értékű kínai üzletet; a francia Airbushoz és egy sor más európai nagyvállalathoz hasonlóan ma már a finn mobiltelefon-gyártó számára is Kína számít a legnagyobb piacnak. Becslések szerint 1990-2005 között az unió vállalatai körülbelül 220 milliárd euró profitot vittek haza Kínából.