Géza
1 °C
8 °C

Munkavállalási lehetőségek és korlátok az unióban

2003.03.21. 10:16
Eltérő álláspontot képviselnek a tizenötök abban a tekintetben, hogy megnyitják-e munkaerőpiacukat a magyar alkalmazottak számára, vagy sem. Korlátokat legfeljebb hét évig állíthatnak, ám az ötödik év után már csak a munkaerőpiac komoly zavarása esetén gátolhatják a munkaerő szabad áramlását.
Átmenetileg, legfeljebb hét évig (2+3+2) korlátozhatják az uniós tagállamok a magyar munkaerő piacra jutását - ez a megállapodás született a csatlakozási tárgyalásokon. Ezen időszak első két évében a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. Ezt követően az Európai Bizottság felülvizsgálja a tagországok munkaerőpiacát, amely ha kedvező képet mutat, az átmeneti időszak lerövidülését is maga után vonhatja.

Azon régi tagállamnak, mely a két évet követően is fenn akarja tartani az újonnan csatlakozókkal szembeni korlátozásokat - például munkavállalási kvótát alkalmaz -, ezen szándékáról értesítenie kell az Európai Bizottságot. Ha viszont nem él ezzel a lehetőséggel, úgy a harmadik évtől a nemzeti jog helyett a szabad munkaerőmozgás biztosított. Az ötödik év vége után már csak a munkaerőpiac komoly zavarása esetén tartható fenn további két esztendőre a nemzeti szabályozás.

Az Egyesült Királyságban és Spanyolországban könnyű lesz munkát vállalni

A csatlakozási tárgyalások zárószakaszáig jobbára kisebb államok nyilatkoztak - írek, dánok, hollandok, svédek - arról, hogy megnyitják munkaerőpiacukat. Tavaly decemberben két tagállam csatlakozott ehhez a csoporthoz: az Egyesült Királyság és Spanyolország. Ennek nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert a brit nyitásban Magyarország kezdeményező szerepet játszott, de ennél fontosabb, hogy angol nyelvű, nagy tagállam nyilatkozott kedvezően - fogalmazott Iván Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője.

Örvendetes, hogy a brit és ír térségben a magyarok könnyen vállalhatnak majd munkát, ám kis különbség azért van a két ország között: az íreknél ugyanis előreláthatóan még munkavállalási engedély sem kell. Ezzel szemben a briteknél valószínűleg regisztrálniuk kell magukat a magyar munkavállalóknak. A munkavállalási engedély kiadása várhatóan automatikus lesz, ugyanakkor erről végleges információk még nincsenek.

Spanyolország csatlakozásunk pillanatától szintén kész megnyitni munkaerőpiacát, ennek részletes kidolgozását a spanyol fél nemrég kezdte meg a nemzeti jogban. Valószínűsíthető, hogy ott is csak regisztrációs célt szolgál a munkavállalási engedély. Míg egyébként a britek az összes újonnan csatlakozó felé, addig Spanyolország egyelőre csak Magyarországgal közölte munkaerőpiac-nyitási szándékát - mondta Iván Gábor.

A kétoldalú megállapodások alapján Magyarország az uniós munkavállalókkal szemben ugyanazokat a korlátozásokat alkalmazza, mint az adott uniós tagállam a magyarok viszonylatában. A magyar korlátozások nem lehetnek szigorúbbak a mostani feltételeknél, amelyeket most megengedőnek lehet minősíteni. EU-s országból jövő első számú vállalati vezetőknek nem kell munkavállalási engedély, a kulcsszemélyzet pedig automatikusan megkapja azt - emlékeztetett a főosztályvezető.

A magyarok tíz százaléka fontolgatja

A velünk együtt csatlakozó országok felé nyitjuk munkaerőpiacunkat, az új tagok egymás közti viszonylatában szabad munkaerőmozgás lesz azzal a feltétellel, hogy fenntartjuk a védintézkedés lehetőségét. A harmadik országokból jövő munkavállalókkal szemben a mostani szabályozáshoz képest nem szigorodik a feltételrendszer, vagyis ők továbbra is munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak.

Sem a munkaerő-áramlás iránya, sem annak mértéke nem jelezhető megbízhatóan előre. Az azonban bizonyos, hogy a migrációs potenciál - ami azt mutatja, hogy száz főből hányan fontolgatják a külföldi munkavállalást - mostanra jelentősen, a kilencvenes évek 4 százalékáról az utóbbi években 10 százalék körüli értékre emelkedett. Ennek valószínűleg a közelgő uniós csatlakozás is az oka; belépésünket követően csökkenni fog a migrációs potenciál. Azonban ez a mutató is csak várakozást jelent a megkérdezettek részéről. Nem biztos tehát, hogy ők a külföldi munkavállalásra vonatkozó terveiket valóra is váltják - hangsúlyozza Hárs Ágnes, a Kopint-Datorg kutatója.

A magyar munkavállaló nem igazán mobil

Hogy Magyarországról nem várható tömeges munkaerő-kiáramlás, azt több tény is alátámasztja. Egyik ezek közül a kapcsolati háló, ami az úgynevezett láncmigrációt generálja. A kapcsolati háló ereje a magyarok esetében nem számottevő, mert eleve kisszámú magyar él az uniós tagállamokban más, most csatlakozó államokhoz - mindenekelőtt Lengyelországhoz - képest. Ha a külföldön munkát vállalni szándékozók mozgósítják is kinti ismeretségeiket, vagy eljutnak hozzájuk információk a külföldi lehetőségekről, akkor sem nő nagymértékben az EU-ban a magyar munkavállalók száma - mondja Hárs Ágnes.

Másik lényeges elem a hazai munkavállalók mobilitása. Köztudott, hogy a jobb munkalehetőség érdekében nemhogy ország-, hanem még megyehatárok átlépésére sem igen hajlandóak a magyarok.

Keveset költeni, a jövedelmet hazahozni

A külföldön munkát vállalni kívánó honfitársaink zömmel a rövid ideig tartó munkavállalást, ingázást részesítik előnyben, ezért az ilyen típusú munkaerő-áramlással kell inkább számolni. Az ilyen munkavállalók számára nem a nemzetközi mérce szerinti bérek, hanem a hazai megélhetési költségekhez viszonyított jövedelmek a fontosak. Ők azok, akik a lehető legkevesebbet költik el külföldön, és keresetüket hazahozzák.

A munkavállalók nemzetközi migrációját elsősorban a béraránytalanságok okozzák. Amíg a magyar bérszínvonal valutaárfolyamon számolva mintegy 15 százalékát teszi ki az EU átlagának, és a vásárlóerő okozta országok közötti különbséget figyelembe véve is mindössze 30 százaléka az EU-átlagnak, a bérek közti különbségek egészen biztosan indukálnak migrációt - állítja a kutató.

Németországban és Ausztriában - a külföldön munkát vállaló magyarok két legkedveltebb célországában - az átlagkereset vásárlóerő-paritáson számolva háromszorosa a hazainak. Hogy ez mennyire vonzó egyes munkavállalói rétegeknek, másoknak pedig nem, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kormányközi egyezményekben foglalt munkavállalói kvótákat (ilyen kvótát Németországgal és Ausztriával kötöttünk) bizonyos esetekben rendre kitöltik a magyarok, más esetekben meg nem. Nem szabad szem elől téveszteni ugyanakkor azt sem, hogy a bérszínvonal-különbségek az EU egyes tagországai között is tekintélyesek lehetnek, mégsem generáltak nagymértékű munkaerőmozgásokat.

A migrációnak ugyanis gazdasági és nem gazdasági korlátai is vannak. Ezek olyan mikrogazdasági tényezők, mint például az életkor, szakképzettség, családi állapot, vagy rugalmasság, mozgékonyság. Egy munkavállaló a migrációra vonatkozó döntését legtöbbször nem egyedül, hanem a család bevonásával hozza, főleg akkor, ha családfenntartóról van szó. A kutató szerint a magyar munkavállaló a többi újonnan csatlakozóhoz képest inkább abban az esetben megy külföldre, ha ott szakmai, gyakorlati tudásra tehet szert, amit aztán itthon próbál meg kamatoztatni.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Olaszorszag

Toszkánától Umbriáig.