Piacra kerül a pápafejes euró

A pápai államnak eddig is saját pénze volt, s a vatikáni lírán szintén a Szentatya volt a "fej". A cserére értelemszerűen azért volt szükség, mert az olasz líra február 28-án befejezi földi pályafutását. Az új érmékből évente 670 ezer darabot hoznak forgalomba. Ez ugyan szinte jelképes mennyiség, a gyűjtők várhatóan közelharcot folytatnak majd a megszerzésükért, azonban tény: a vatikáni pénzzel az eurózóna összes országában fizetni lehet. Ugyanúgy, mint a san-marinói vagy a monacói euróval.

Engedte az Európai Tanács

Az új, közös valuta bevezetésével válaszút elé kerültek mindazok a kis államok, amelyeknek nem volt saját valutájuk, vagy az csak formálisan volt önálló. Elvileg lehetőségük lett volna leválni a "nagy testvértől" (San Marinónak és a Vatikánnak Olaszországról, Monacónak Franciaországtól) ennek azonban nem volt igazi realitása. Partnerükkel korában is valutauniót alkottak, ezért az Európai Tanács külön határozatokban adott felhatalmazást a tárgyalásokra velük az euró bevezetésének feltételeiről. Mivel pedig mindenütt, ahol az euró a nemzeti valuta, az egységes oldal mellett az érmék másik oldalát saját tervezéssel, arculattal készíthetik, ezt a lehetőséget a miniállamok is megkapták.

Hercegek, címer, pápa

Így került a monacói egy eurósra Rainier herceg és Albert trónörökös arcéle, a san marinói aprópénzre pedig a kis köztársaság címere. A Vatikán euróit - akárcsak az egyházi állam korábbi líraérméit - II. János Pál pápa képmása díszíti, méghozzá kivétel nélkül mind a nyolc érmét ugyanaz a profilkép.

Észak-ír különcök

Vannak olyan európai területek, ahol deklarálták, hogy elfogadják hivatalos fizetőeszköznek az új, közös pénzt. Természetesen számukra nem lehetséges a saját pénzkibocsátás, valamint az érméken az önálló nemzeti oldal tervezése. Ilyen Liechtenstein, Andorra, Gibraltár, Észak-Írország és az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád (az egykori Kelet-Poroszországban található). Észak-Írország esete egészen különleges, hiszen azzal a Nagy-Britanniával alkot Egyesült Királyságot, amely nem tagja az euró-övezetnek.

A Harmadik Övezet

Emellett van egy sokat vitatott, s az Európai Központi Banknál (ECB) némi aggodalommal figyelt "harmadik euró-övezet". Az új valuta ugyanis deklaráltan nemzeti fizetőeszköz Montenegróban és a jelenleg nemzetközi protektorátus alá tartozó Koszovóban. Erre az ECB nem adott engedélyt, ezért a rendszer egyoldalú döntés alapján - de működik. (Kénytelen működni, hiszen az euró itt is a korábbi fizetőeszközt, a most megszűnt német márkát váltotta fel.) Engedély híján a bankjegy- és érmeszükségletet úgy fedezték, hogy beballagtak egy német bankba, s nagy tételben váltották be a központi bank német márkáját.

Nemzeti kincs

Külön érdekesség, hogy az euró Montenegróban ma már a nemzeti önállóság jelképe, ugyanis az államszövetség másik tagja, Szerbia csak a dinárt ismeri el törvényes nemzeti fizetőeszköznek. Jelenleg tehát Jugoszlávia két részében két különböző pénz funkcionál, s a montenegróiak ezt az állapotot szeretnék is véglegesíteni_