A paktum az oka
- Amennyiben az "igen" győz szeptember 14-én, akkor is a kormány és a parlament dönti el a csatlakozás időpontját. E döntést viszont befolyásolni fogja, hogy a paktum működőképes-e - nyilatkozta a P1 rádiónak Göran Persson.
Mint ismeretes, Franciaország, Németország és Portugália sorozatosan megszegik a stabilitási paktum előírásait, amelyek szigorú határokat szabnak többek között a költségvetési hiánynak és az eladósodottságnak. A három országnak ily módon érdeke fűződik a stabilitási paktum "szellősítéséhez", s komoly lobbizást is folytatnak a szabályok lazításáért a társországok körében. Göran Persson nem nevezte meg konkrétan az érintettek körét, de hangsúlyozta: "Bizonyos országok rosszul irányítják gazdaságukat, s az így keletkező problémák a többi tagországba is begyűrűznek."
Csak taktika az egész?
A kormányfő leszögezte: a szeptemberi népszavazáson megválaszolandó kérdés nem tartalmazza majd a csatlakozás tervezett időpontját, s a kormány fenntartja a 2006. január elsejei időpont módosításának jogát, amennyiben a stabilitási paktum széthullásának veszélye fenyeget.
Az euro.hu elemzése szerint egyáltalán nem biztos, hogy a bejelentés-értékű rádiónyilatkozat végképp megpecsételi a svéd euró sorsát. A közvélemény-kutatások ugyan az eurót elutasító tábor behozhatatlan fölényét jelzik (a csütörtökön közzétett legfrissebb eredmények szerint a svéd szavazótábor 48 százaléka ellenzi az euró bevezetését), ám a népszavazás éppen Pesson bejelentése után kaphat más dimenziót. Mostantól ugyanis nem fenyeget a korona megszűnésének "közvetlen veszélye", az euróellenzők érveinek tárházából törölni kell a "labilitási paktumot", mint a svéd gazdaság potenciális tönkretevőjét. A voksolás némiképp elvi jellegűvé válik, ami feltétlenül az új pénz híveinek kedvez, az "igen" mellé állíthatja az ingadozókat, s akár az ellenzők táborából is megnyerhet támogatókat.