Jóval több autópálya, ritkább vasúthálózat az EU-ban

Az európai szállítási infrastruktúra fejlődéséről készült Eurostat-felmérés szerint az autópálya-hálózatok hossza az Európai Unióban 1990 és 1999 között több mint 25 százalékkal növekedett, s 1999-ben mintegy 50 ezer kilométert tett ki. A 10 közép- és kelet-európai tagjelölt országban (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) a bővülés egy harmados volt, a hálózat hossza viszont csak 2 850 kilométert ért el. Az Európai Unióban 15,8 km autópálya jutott ezer négyzetkilométerre, ezzel szemben a tagjelölteknél csupán 2,7 km autópályát lehetett találni ezer négyzetkilométerenként.

Szlovénia beférne az EU-ba

A tagjelöltek közül egyedül Szlovénia autópálya-sűrűsége (19,7 km ezer négyzetkilométerenként) volt magasabb az uniós átlagnál. A második Litvánia (6,4 km), a harmadik Csehország (6,3 km). Ezzel szemben 1 km-nél kevesebb autópálya jut ezer négyzetkilométerre Lengyelországban (0,9 km) és Romániában (0,5 km). Lettország pedig 1999-ben nem rendelkezett autópályával. Magyarország (4,8 km) a középmezőnyben helyezkedik el a kelet-európai tagjelöltek rangsorában.

Az Európai Unió országai közül 1999-ben legjobban a Benelux-államok voltak behálózva autópályákkal: Hollandiában 58 km autópálya jut ezer négyzetkilométerre, Belgiumban 55 km, Luxemburgban pedig 44 km. Ezzel szemben Írországban és Finnországban a legritkább az autópálya-hálózat, ezekben az országokban átlagosan csupán 1,4 km autópálya található ezer négyzetkilométerenként.

Vasutasok a tagjelöltek

A vasútvonalak az EU-ban 4 százalékkal, a tagjelölt országokban 6 százalékkal szűkültek a kilencvenes években. 1999-ben a vasúthálózat hossza az EU-ban 154 ezer km-t, a tagjelölteknél 65 ezer km-t tett ki. A csatlakozásra váró országokban a vasúthálózat sűrűbb, mint az EU-ban. A tagjelölt országokban 60,6 km vasút jut ezer négyzetkilométerre, míg az EU-ban, 48,1 km pálya található ugyanennyi terülten.

Az EU tagjai közül Belgium rendelkezett a vizsgált évben a legsűrűbb vasúthálózattal, mivel ebben az országban 112 km vasút jut ezer négyzetkilométerre. A Benelux-államot Németország (107 km) és Luxemburg (106 km) követi. A leggyérebb hálózat Finnországban (17 km) és Görögországban (17 km) található.

A vasúthálózatok sűrűsége tekintetében a tagjelöltek közül Csehország áll az élen, 120 km pályával ezer négyzetkilométerenként. Ezzel megelőzi az uniós elsőt, Belgiumot is. A leggyérebb hálózat Észtországban (21 km) található Kelet-Európában. Magyarország (82 km) a második helyen áll ebben a tekintetben a tagjelöltek között.

Teher vagy személy?

Az Eurostat felmérése szerint a vasúthálózatot kétszer annyira veszik igénybe a teherszállításkor a tagjelölt országokban, mint az EU-ban. Ezzel szemben a személyszállításánál csak harmadannyira használják a tagjelöltek a vasutat, mint az uniós országok. A közép- és kelet-európai országok közül Magyarországon és Romániában a legnagyobb mértékű a személyszállítás terén a vasút használata.