Az új tagországok is helyet kapnak központi bankban

Az elkövetkező 10 évben az eurózóna tagállamainak száma akár 27-re is emelkedhet a jelenlegi 12-ről, ami komoly zavarokat okozhat az EKB fő döntéshozó testülete, a kormányzótanács működésében. (A 27 országból álló eurózóna úgy jöhet létre, ha az EU 12 közép-kelet-európai tagjelöltje, továbbá a három valutaunión kívüli EU-tag - Dánia, Nagy-Britannia, Svédország - csatlakozik az eurózónához.)

18 helyett 33 testületi tag

A többek között az eurózóna kamatlábainak meghatározásáért felelős kormányzótanács jelenleg 18 főből áll, mivel a 12 tagállam jegybankjainak elnöke, valamint az igazgatótanács hat tagja alkotja a testületet. A kormányzótanács mind a 18 tagja rendelkezik szavazati joggal. Egy 27 országból álló valutaunióban a jelenlegi rendszer szerint a kormányzótanács már 33 főből állna, ami a testület működőképességét veszélyeztetné.

Szavazati jog: irányított rotációval

A Börsen-Zeitung nevű német pénzügyi napilap értesülései szerint az EKB az ilyen mértékben kibővült eurózóna esetén sem tervezi, hogy egyes tagországok ne kapjanak helyet a kormányzótanácsban. A döntéshozatali procedúra megkönnyítését a frankfurti bank úgy szándékozik elérni, hogy a tagállamok között cserélődő szavazási rendszert vezet be. Eszerint minden tagállam képviselője helyet kapna a testületben, azonban egyszerre nem mindegyik rendelkezne szavazati joggal, mivel az cserélődne a tagok között. Mindemellett a tervezett rotációs rendszer úgy működne, hogy a szavazásban részt vevő jegybankelnököknek az eurózóna népességének és GDP-jének 60-70 százalékát mindig képviselniük kell.