Kampánytéma lett az euró árdrágító hatása

Németország legnagyobb bulvárlapja, a Bild Zeitung anti-teuro-csúcsnak nevezte el a találkozót. Németországban az áremelkedések miatt a közös európai valuta elterjedt elnevezése a "teuro" lett. A kifejezés a drága német megfelelőjének (teuer) és az euró nevének összetételéből jött létre.

Dolgozik a Teuro Sheriff

A Bild Zeitung amúgy jelentős teret szentel az embereket igencsak foglalkoztató áremelkedés témájának. A lap a minap egy úgynevezett teuro sheriffet jelölt ki, akinek feladata a pénzcsere során jelentős áremelést érvényesítő kereskedők feltérképezése.

Az újság "nyomozóját" az olvasók is segítik. A teuro sheriff-akció keretében már több ezren számoltak be a tavalyi és az euró bevezetése utáni árak összehasonlításával egyes üzletek kirívó mértékű áremeléséről.

A német központi bank először márciusban ismerte el, hogy számos kereskedő áremelésre használta fel az új pénz bevezetését. A Bundesbank azt állapította meg, hogy az áremelkedésekért 20 százalékban az euró felelős.

Elmaradt az árak befagyasztása

Hans Eichel német pénzügyminiszter később elismerte: talán hibázott a berlini kormányzat, hogy nem fagyasztotta be az árakat, ahogy azt Franciaországban tették. Pár nappal később Eichel az euróátállást leplezett drágításra felhasználó üzletek bojkottjára is felszólított.

Eichel beismerésében valószínűleg szerepet játszott az is, hogy ősszel parlamenti választást tartanak Németországban. A Financial Times értékelése szerint négy hónappal a voksolás előtt a teuro-árak kérdése kampánytémává vált.

Gerhard Schröder kancellár konzervatív kihívója, a CDU/CSU-jelölt Edmund Stoiber a minap arra szólította fel a kormányt, hogy rendszeresen tájékoztassa a parlamentet az árhelyzet alakulásáról.

Mást mond a statisztika

A statisztikai hivatal azonban nem osztja utca emberének véleményét, miszerint az euró bevezetése jelentősen emelte volna az árakat. A hivatalos adatok szerint májusban három éves mélypontra, 1,2 százalékra csökkent a 12 havi infláció mértéke.

A statisztikusok szerint a fogyasztó azért nem látja igazolva az inflációs adatokat, mert az általa vásárolt mindennapi árucikkek tényleg megdrágultak, azonban az infláció kiszámításánál használt fogyasztói kosárban számos más, ritkán vásárolt termék (számítógép, videó) is található, amelyek ára nemhogy nőtt volna, hanem csökkent.