Szívatják a kicsiket a nagy EU-tagállamok

Mint ismeretes, Pedro Solbes, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa két évvel javasolja kitolni a 2004-re megkövetelt költségvetési egyensúly kialakításának határidejét. A változtatás ötletét több EU-tag felháborodással fogadta. Bár ezt hivatalosan cáfolják, az Európai Bizottság javaslata enyhíti az eurórégió stabilitási és növekedési paktumának követelményeit, hiszen gyakorlatilag azt jelenti: az EU letett arról, hogy a 2004-re tervezett költségvetési egyensúlyt megvalósítsa.

Aggódnak a kicsik

Spanyolország úgy véli, a bizottság egymagában nem hozhat ilyen jellegű döntést. Ezt nyilatkozta a The Guardian című lapnak Rodrigo Rato spanyol pénzügyminiszter. Aggodalommal és megdöbbenéssel fogadta a hírt Hollandia, Ausztria és Belgium is. "Elfogadhatatlan egy olyan kettős rendszer, ahol a nagy országok költségvetési pozíciója rendezetlen, míg a kis országok fegyelmezett költségvetési stratégiát alkalmaznak" - nyilatkozta Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter.

A franciák még pimaszok is

A "nagyok" közül elsősorban a német és a francia költségvetés van bajban, s az olaszok is bajba kerülhetnek. Németország a vártnál kisebb adóbevételek, valamint az árvíz okozta többletkiadások miatt nem tudja tartani a GDP 3 százalékában meghatározott deficitmaximumot. (Különösen kínos, hogy amikor a németek annak idején nagy nehezen vállalták a stabil márka lecserélését euróra, kifejezetten feltételül szabták, hogy az egész eurózónában szigorúan tartani kell a költségvetési fegyelmet.)

Ami a franciákat illeti, az ő magatartásuk külön is bőszíti a "kicsiket": éppen a napokban hozták ugyanis nyilvánosságra a jövő évi költségvetési tervezetet, amelyben nyoma sincs a hivatalosan egyelőre előírt szigorító szándéknak. A Financial Times ezt úgy minősítette, mint a paktum betűjének és szellemének nyílt megsértését.

Eljárás Portugáliával szemben

Az Európai Bizottság (személy szerint Solbes) csak morgolódott a francia tervek megismerésekor, sokkal határozottabbnak bizonyult azonban Portugáliával szemben: gyakorlatilag megindította az ilyenkor szükséges eljárást, hiszen Lisszabon hivatalosan is megerősítette, hogy a deficit tavaly elérte a GDP 4,1 százalékát. Ez súlyos pénzbírsághoz vezethet. A portugálok most joggal érzik úgy, hogy az EU kormánya kettős mércét alkalmaz, s az írásba foglalt elveket csak azzal a tagállammal szemben védi erőteljesen, amely nem elég erős érdekeinek megvédelmezéséhez.

Az EKB keményítene

Az ügyben véleményt nyilvánított Wim Duisenberg, az Európai Központi bank elnöke is. "A fő ok, amiért most az érintett az országok költségvetési nehézségekkel küszködnek, az, hogy a gazdasági növekedés időszakát nem használták ki pénzügyi helyzetük jelentős javítására" - mondta a bankelnök. Szerinte a stabilitási és növekedési paktumban foglaltakat be kell tartani, és a "félrelépőket" pénzbírsággal szükséges büntetni.

A deficit-vita - immár nem a nyilatkozatok szintjén - október 8-án folytatódik, ekkor találkoznak legközelebb az EU-tagországok pénzügyminiszterei.

Magyarország nem számíthat könnyítésre

Nem várható, hogy az eurózóna növekedési és stabilitási paktumának minap bejelentett lazítása számottevően megkönnyíti Magyarország 2007-re tervezett EMU-csatlakozását - fejtették ki a Napi Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A szakértők szerint Magyarországnak feltétlenül 3 százalék alá kell szorítania az államháztartási hiányt, ha a közös európai pénzzel szeretné felváltani a forintot.

A hiány akár hét százalékos is lehet

A szakértők többsége úgy látja, hogy bár idén láthatóan elszállt az államháztartás hiánya - egyre több vélemény szól úgy, hogy az EU-metodika alapján kalkulált deficit akár 7,3 százalékos is lehet -, még így is lehetséges, hogy 2005-re 3 százalék alá szorítják a hiányt, és így 2007-ben Magyarország az EMU tagja lehet. A kormánynál jóval pesszimistább elemzők többsége jövőre 5,3-5,5 százalékos, 2004-ben 4-4,3 százalékos, 2005-ben pedig 3 százalékos hiányt várnak, de vannak ennél borúlátóbb előrejelzések is - például a Credit Suisse First Boston minap megjelent jelentése jövőre 6,1 százalékot jósol - írj a Nap Gazdaság.