Miklós
-7 °C
2 °C

Kelet-Európa túl szegény az euróhoz

2006.01.30. 16:34
A jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium éppen kapóra jön, írta a Financial Times. Ugyanakkor a kelet-európai országok túl szegények ahhoz, hogy bevezessék az eurót.
Azoknak a balti államoknak, amelyeknek jövőre tervezett eurócsatlakozása az utóbbi időszakban kérdésessé vált, valóban nem kellene még több évig belépniük a közös pénzrendszerbe, de nem a hivatalosan hangoztatott érvek - vagyis a túl magas infláció - miatt, hanem azért, mert a térség egyszerűen túl szegény az euróövezeti tagsághoz, áll a Financial Times hétfői elemzésében, amely szerint néhány jelenlegi tagországot is hiba volt felvenni.

Nem is akarják

A londoni üzleti napilap szerint kevés olyan tisztességtelen vita zajlik jelenleg az Európai Unióban, mint az, amelyik az euróövezet bővítéséről szól. Igaz, hogy Litvánia és Észtország inflációja, ami miatt mostanában megkérdőjelezik a két ország 2007-es eurócsatlakozását, kissé magasabb az euróövezeti referenciaátlagnál, de ez pusztán egyszeri energiaár-kiugrás eredménye, és azé a tényé, hogy az általános árszint éppen az EU-éhoz közelít, áll az elemzésben.

Ezeknek a hatásoknak a kiszűrésével a térségi tagjelöltek inflációja semmiféle gondot nem jelentene sem nekik, sem az euróövezetnek. Mivel azonban a jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium éppen kapóra jön, írta a Financial Times.

Gazdasági érvek

A lap szerint ugyanakkor vannak teljesen helytálló egyéb gazdasági érvek arra, hogy Litvánia és Észtország miért ne csatlakozzon most az euróövezethez. A maastrichti szerződésben megfogalmazott belépési kritériumok - infláció, rövid távú kamatok, költségvetési hiány, nettó adósság és árfolyam-stabilitás - soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat, vagyis a termelékenységet, a foglalkoztatást és a bérszintet, miközben a nominális feltételek teljesítésére a kormányok kreatív elszámolási trükkökhöz folyamodnak.

Az euró eddigi hét éve során azonban már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépők kiválogatásában. Visszatekintve valószínűsíthető, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdőjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erős bér- és árrugalmatlanság jellemző, ami képes még recesszióban is inflációt termelni, áll a Financial Times hétfői elemzésében.

A lap szerint a valós ok, amiért Litvániának és Észtországnak most nem kellene belépnie az euróövezetbe, az, hogy még mindig túl szegények ehhez, és jövőbeni fejlődésük bizonyos szakaszában még szükségük lehet saját árfolyam-rugalmasságra. Szlovénia - a harmadik olyan új EU-tagállam, amelynek eurócsatlakozása jövőre esedékes - ugyanakkor valószínűleg készen áll erre, hiszen sokkal gazdagabb, mint a másik kettő, sőt gazdagabb Portugáliánál is, áll a Financial Times elemzésében. A lap szerint a magas kelet-európai termelékenység-növekedési ráták mellett nem fog a végtelenségig elhúzódni a konvergencia-folyamat, és a litván és észt euróövezeti tagság sem vész a beláthatatlan távolba, legfeljebb néhány évet késik.

Nem ez az első olyan londoni elemzés, amely nem tartja helytállónak az inflációval indokolni a két balti állam eurócsatlakozásának esetleges késését. A múlt héten a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings is azt írta a litván adósosztályzat megerősítéséhez fűzött elemzésében, hogy a minden maastrichti követelményt kényelmesen teljesítő Litvánia eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes felgyorsulása miatt, jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta maga az euróövezet is átlép.