Nem zárható ki egy ázsiai típusú pénzügyi válság

Budapest, Varsó és Prága mindeddig nem tudta teljes mértékben az euróhoz kötni valutáit, és nagymértékben támaszkodik a külföldi hitelekre - mutat rá Rogoff, aki szerint a térség országainak helyzete hasonló ahhoz, amilyenben a kelet-ázsiaiak voltak az 1997-es válságot megelőzően. A gyors gazdasági növekedés és a kamatlábak magas szintje rengeteg spekulatív tőkét vonzott Thaiföldre, Indonéziába és Dél-Koreába, ám amikor a nyugati országokban is emelkedtek a kamatok, akkor oda ment át a pénz.

Ez a hasonlat azonban a legtöbb elemző szerint sántít, mivel a visegrádi országok helyzete sok szempontból jobb, mint az ázsiaiaké volt 1997-ben. A spekulatív pénz mellett óriási összegű működő tőke is áramlik ezekbe az országokba, ráadásul az itteni bankrendszer - a külföldi tulajdonosoknak köszönhetően - nagyon erős, így tompítaná egy esetleges pánik hatásait. Válságra tehát csak a legszélsőségesebb esetben kerülhet sor. Magyarországon ehhez arra lenne szükség, hogy súlyosan eszkalálódjanak az utcai események, és a kormány visszavonja reformcsomagját - véli Barbara Nestor, a Commerzbank londoni pénzpiaci elemzője. Akármilyen távoliak is ország eurócsatlakozási kilátásai, ez a célkitűzés nagymértékben hozzájárul a befektetők bizalmának megtartásához.

Kelet-Európa sebezhető

Az utóbbi napok budapesti eseményei azonban így is nyilvánvalóvá tették Kelet-Közép-Európa sebezhetőségét. Reinhold Vetter, a Handelsblatt tudósítója úgy fogalmaz: a Nyugatnak rá kellett döbbennie, hogy a régió átalakulása még korántsem zárult le. A demokratikus intézményrendszer kiépítése és a tőkevonzás terén elért sikerek sokak szemében elkendőzik azokat a súlyos társadalmi feszültségeket, amelyek ezekben az országokban kialakultak.

Márpedig a magyarországi zavargásokon kívül a szlovákiai kormányváltásnak, a lengyelországi jobbra tolódásnak és a csehországi patthelyzetnek is elsősorban ez a magyarázata. A politikai helyzet hazánk mellett különösen Lengyelországban nagyon feszült: bármelyik pillanatban megbukhat a kormány, mivel a koalíciós pártok között alapvető nézeteltérések vannak a jövő évi büdzsét illetően. Az Önvédelem pártot vezető Andrzej Lepper miniszterelnök-helyettes azt követeli, hogy a tervezetthez képest tíz százalékkal emeljék a kiadásokat, különben kilép a kormányból.

A magyar reálgazdaság nem rézi meg a rövid válságot?

A külföldi befektetőket képviselő Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke, Rudnay János és a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara szóvivője, Dirk Wölfner vezetői úgy vélik, hogy ha rövid távon stabilizálódik a politikai helyzet Magyarországon, nem várható a reálgazdaságban visszaesés - írja a Világgazdaság.

Ugyanakkor az AmCham, az amerikai kereskedelmi kamara magyarországi vezetője, Némethy László máris sok aggódó telefonhívást kapott az Egyesült Államokból, minthogy a tévéállomások és a hírügynökségek nagy terjedelemben számoltak be a budapesti zavargásokról - erről maga a magyarországi AmCham elnöke beszélt a Világgazdaságnak. A vállalatok vezetői azonban nyugtatják a tengerentúli érdeklődőket, cégeik dolgozói nincsenek veszélyben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!