Megvegyük előre a fapados jegyet?

Az egyre nagyobb számban alakuló fapados légitársaságok teljesen átalakították a légiközlekedési piacot. A repülés feltalálása óta több hullámvölgyön is keresztülment szektor most talán egyik legnagyobb változását éli meg. A jegyeiket diszkont áron kínáló társaságok eddig csak a hagyományosnak mondható cégeket fenyegették, a túltelítettség miatt azonban már egymás között is egyre élesebb a verseny.

Amerikai modell

Mitől fapados a fapados? Nem tartanak fenn különösebb infrastruktúrát, a jegyeket az interneten árulják. Nem fizetnek jutalékot utazási irodáknak. Kizárólag másodlagos repülőtereken szállnak le, így a reptéri illeték is olcsóbb. A jegyek ára nem tartalmazza a fedélzeti ellátást. Egy-egy gép sokkal többet repül, nagyobb a költséghatékonyság.

Amikor 1997-ben liberalizálták az európai légiközlekedési piacot, két diszkont légitársaság jelent meg, a Ryanair és az easyJet. A ma is piacvezető társaságok szinte egy az egyben lemásolták az Egyesült Államokban már működő üzleti modellt. A diszkontmodell lényege: egységes flotta, másodlagos repülőterek használata, internetes jegyértékesítés és semmi luxus. Az első években még veszteséges cégek mostanra nyereségesek lettek, így példájukat egyre többen követik.

A fapados boom másik oka, hogy májustól tíz új tagállama van az Európai Uniónak, így szinte csak a pénz az akadálya új társaságok alakulásának. Ráadásul a piacvezetők eddig csekély érdeklődést mutattak Közép-Kelet-Európa iránt, így volt hely az újaknak.

Három év alatt ötven új cég

Minden jól működött egészen mostanáig, egyre több lett az utas, nagy volt a fapados társaságok nyeresége. Néhány év alatt több mint ötven fapados társaság alakult, ezek 93 százaléka az utolsó három évben. A szám szinte hetente változik, mert újak alakulnak, és már meglévők mennek tönkre.

Európában most az játszódik le, ami az Egyesült Államokban már lejátszódott néhány évtizede. Az amerikai légiközlekedés 1978-as liberalizációja után 34 fapados légitársaság alakult meg igen rövid idő alatt. Egy ideig jól is mentek, de hamarosan 32 cég ment tönkre, mert nem bírta a versenyt.

Aggasztó jelek

Szakemberek szerint ez vár az európai fapadosok többségére. Szinte valamennyien egyetértenek abban, hogy egy-két éven belül Európában is csak három-négy nagyobb diszkontcég maradhat meg. A két piacvezető valószínűleg ezek között lesz, így csak egy-két hely maradt kiadó. A verseny tehát igen nagy. Aggasztó jelek már most is vannak, a Now Airlines nem is tudott elindulni, de tönkrement a Duo, a SkyNet, az Air Planet, a JetMagic és a Jetgreen.

Európában azonban nemcsak árháború zajlik. A túltelítettség nem kizárólag az újonnan alakult fapadosok között, és a vezető légitársaságok között is szedi áldozatait. Több nemzeti légitársaság alakult át, olvadt bele a nagyobbakba, jelentett csődöt az elmúlt években, mint korábban bármikor.

Vérfürdő

Költségcsökkentő trükkök A Ryanair leveszi a székek hátulján lévő zsebeket, mert túl sok idő a takarításuk. Csomagszállítást rábízzák az utasokra. Leveszik a napellenzőket. Az easyJet földi személyzet helyett automata bejelentkező-egységgel fogadná az utasokat. Csökkentik a WC-k számát, mivel a fedélzeten nincs étel-ital. A felszabaduló területen újabb székeket lehet elhelyezni.

A két legnagyobb és legrégibb diszkont légitársaság részesedése a piacon az elmúlt hónapokban meredeken zuhant, így mindkét társaság profitfigyelmeztetést adott ki. A Credit Swiss First Boston adatai szerint a két társaság uralja a szektor 58 százalékát.

Michael O'Leary, a Ryanair vezetője egyenesen vérfürdőről beszél. Cége agresszív stratégiát kezdett egy hete, amikor bejelentették egymillió darab egyfontos jegyet értékesítenek szeptembertől. Terveik szerint ezzel a lépéssel adják meg a kegyelemdöfést a kisebb és bizonytalanabb társaságoknak.

Még Ray Webster, az easyJet vezetője is elismerte, hogy középtávon őket is megviseli a verseny, ezért reménykedik a verseny mielőbbi letisztulásában.

A verseny éleződését mutatja, hogy a két vezető légitársaság új repülőket rendelt. A Ryanair 100 darab Boeing 737-est, az easyJet pedig 107 darab A319-t az Airbustól. Az Economist által idézett szakértő szerint minden egyes repülőgépnek 250 ezer utast kell szállítania évente, hogy behozza az árát.

A Ryanair 23,1 millió, az easyJet 21,1 millió utast szállított tavaly. Ahhoz, hogy valamennyi most megrendelt repülőt megtöltsenek utasokkal, mindkét társaságnak legalább 52 millió utast kell szállítania évente, vagyis a két cégnek meg kell dupláznia jelenlegi forgalmát.

Jegyeket, előre?

A nagyok tehát nincsenek könnyű helyzetben, de a kisebbekről ez még inkább elmondható. A hatvan cégből tehát egy-két éven belül csak három-négy cég maradhat életben. Magyarországon jelenleg hét társaság van jelen. Érdemes előre lefoglalni a jegyeket a síszezonra, vagy a húsvéti ünnepekre?

Cikksorozatunk következő részéből kiderül.