Ambrus
-7 °C
3 °C

Jön a fordított áfarendszer?

2006.01.03. 08:55
Az uniós áfarendszerben viszonylag könnyen kivitelezhető csalás ellen kínálna hathatós védelmet egy osztrák rendelkezés átvétele. A fordított adózás módszere szerint az áfaalanyok közötti tranzakcióknál nincs az áfát érintő pénzmozgás.
A 2006 első felében regnáló osztrák uniós elnökség egyik kiemelt témája lesz a közösségi áfacsalás - értesült a múlt héten a Financial Times. Becslések szerint a tagállamoknak évente 60 milliárd eurójukba kerülnek az áfaalanyok visszaélései. Az osztrák elnökség egy Ausztriában, jelenleg kísérleti jelleggel alkalmazott módszert javasol majd a tagállamoknak, amelyeket szorosabb együttműködésre is felszólít. A módszer az áfacsalások közül a legegyszerűbbek, egyben a legszélesebb körben műveltek ellen jelenthet hathatós segítséget - mondta Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere.

Az EU-ban a közös piacon történő beszerzések esetében ugyanis a vásárló fél áfamentesen veszi meg a terméket, illetve szolgáltatást, majd a forgalmi adót saját tagállamában számítja fel. Ez az alapja annak, hogy néhány hónapra létrehozott fantomcégek teljesen jogszerű beszerzés és kiszámlázott értékesítés mellett csalnak el milliárdokat: míg ők beszerzéskor nem fizetnek áfát, vevőiktől már beszedik azt, anélkül, hogy erről megemlékeznének az adóhatóságnak benyújtandó bevallásban. Mire mindez kiderül, a céget már megszüntették.

Ausztriában 2003-ban vezették be kísérleti jelleggel, például az építőiparban azt a módszert, amely szerint az áfát nem az eladó számítja fel, hanem a vevő, vagyis az árumozgást nem követi az áfára vonatkozó pénzmozgás. Az adót a vevő számítja fel, illetve vonja le a bevallásában, vagyis pénzmozgás nélkül történik annak teljesítése. A végfogyasztókat így értelemszerűen nem érinti e változás, ebben az esetben a most megszokott módon történik az áfa felszámítása és megfizetése. Földes szerint az osztrák elnökségnek adott fél év legfeljebb arra lehet elég, hogy a módszer átvételét megfontolásra javasolják a tagállamoknak. Az uniós áfarendszerben ugyanis egy-egy kötelező érvényű módosítás átvezetése legalább két évbe kerül.

Magyarországon azonban több tényező is óvatosságra inthet. Amennyiben ugyanis kiesne az áfaalanyok közti tranzakciókat követő pénzmozgás, a költségvetés jelentős átfolyó összegtől esne el. Emellett az áfakötelezettség ellenőrzése is jóval nehezebbé válna, mivel az adó bevallása és megfizetése elválna a számla kiállításától. Azokban az országokban, ahol sok kisméretű cég működik, jóval nagyobb adminisztrációs terhet jelenthet egy ilyen szisztéma bevezetése. Magyarországon ráadásul az alanyi áfamentes, valamint az evázó cégek miatt még bonyolultabbak a feltételek. Ezen adózók körében a fordított adózáson alapuló áfarendszer nem is működhetne - véli Földes, aki szerint a módszer segíthet megelőzni a fiktív számlázással kapcsolatos visszaélések zömét is, a bonyolultabb áfacsalásokat azonban nem lehet vele megakadályozni.