Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

A nácik hozták a profitot a Fordnak?

2001.12.07. 12:29
A Ford konszern nem támogatta a náci rezsimet és nem profitált sötét kapcsolataiból, bár Henry Ford kemény antiszemita és Hitler bálványa volt, egyik - kényszermunkásokat, köztük zsidókat foglalkoztató - vállalata pedig harci járműveket gyártott a Harmadik Birodalom számára - foglalható össze az a jelentés, amelyet a Ford megbízásából készítettek történészek. A céget tisztára mosni igyekvő dokumentum ugyanakkor egyes pontokon cáfolni látszik a cég önmentegető állításait.
Az amerikai járműgyártó óriáscég mindig is tagadta azokat a vádakat, hogy a második világháború idején haszonélvezője lett volna a náci hadigépezet megrendeléseinek és tudatosan hasznot húzott volna a kényszermunkások szenvedéseiből.

Fejétől bűzlik

Henry Ford
A vállalat imidzsét azonban nem volt egyszerű tisztára mosni, hiszen a legendás alapító, Henry Ford közismert antiszemita volt, akinek 'A nemzetközi zsidó: a világ legsúlyosabb problémája' című pamfletjét és több más hasonló tematikájú, a húszas években megjelent írását a fiatal Hitler csodálta. Kapcsolatuk később sem hidegült el, a világháború kitörése előtt Ford például elfogadta a Führer kezéből a Német Sas Nagykeresztje kitüntetést, amely a náci rezsim külföldi állampolgárnak adományozható legmagasabb elismerése volt.

Rabszolgák szerelték össze a nácik amerikai autóit

A céggel kapcsolatos konkrét vádak szerint a Ford-Werke nevű leányvállalat révén a konszern anyagi hasznot húzott a náci megrendelésekből (katonai teherautókat és páncélozott csapatszállító járműveket készítettek) és a lágerekből kirendelt rabszolgák munkájából, illetve megismertette a németekkel a tömegtermelés, a futószalagmunka fortélyait.

Történészek állították össze

A mostani utódok tisztázni szerették volna a vállalat szerepét, ezért történészekből álló bizottságot kértek fel egy tényfeltáró anyag megírására, amelyet John Rintamaki, a Ford személyzeti vezetője mutatott be.

Nem felelős?

A 144 oldalas tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a Ford a háború alatt elvesztette a közvetlen ellenőrzést leányvállalata felett és nem tehető felelőssé a németországi üzemekben történtekért, ám a jelentésben felsorolt tények miatt az első értékelő reakciók eléggé vegyesek.

Megtartották a részesedést

A többi amerikai tulajdonban lévő németországi céggel ellentétben a Ford-Werkét sohasem államosították és azt Rintamaki is elismerte, hogy a Ford mindvégig megtartotta irányító részesedését a háború alatt. Az igazgató megemlítette, hogy a munkaerő 45 százaléka, vagyis mintegy 2 ezer ember kényszermunkás vagy rabszolga volt. Ezt azzal indokolta, hogy a háború alatt Németországban működő összes cégnek a kormány által szervezett kényszermunkásokat kellett alkalmaznia és hogy a náci rezsim volt az, amely úgy döntött, az autóiparba kényszermunkásokat irányít.

Nagy károk

A jelentés cáfolja a haszonszerzés vádjait, mondván a nácik ellenséges tulajdonnak tekintették a Ford-Werkét és visszatartották az osztalékokat. Rintamaki ehhez annyit tett hozzá, hogy a cég a háború idejének jelentős részében veszteséges volt és az elszenvedett károk amúgy is többre rúgtak a profitnál.

Laza, nem laza

Rabszolgák szerelték össze a nácik autóit
"Hiába ismerte Hitler Ford antiszemita publikációit, hiába csodálta személyesen, hiába alkalmazta a Ford által ismertté tett tömegtermelési technológiát, a Ford-Werke és az amerikai cégközpont közötti kapcsolatok az 1930-as évek folyamán igencsak meglazultak" - fogalmazott Simon Reich, a háború alatti német autóipar szakértője a jelentés előszavában. Ezek a kapcsolatok 1941-ben végképp megszűntek - tette hozzá.

Morálisan nem védhető

Más amerikai cégekkel együtt a Ford ellen is több pert indítottak egykori kényszermunkások. A vállalatok tipikusan azzal védekeztek, hogy a nácik rátették a kezüket az üzemeikre, ám sokak szerint ez morálisan nem védhető álláspont. "Az a tény, hogy megtartották tulajdonrészüket és feltehetőleg az irányítást is, felveti a felelősség és elszámoltathatóság kérdését" - fogalmazott Hillary Kessler-Godin, egy Németországgal szembeni zsidó igényeket képviselő szervezet szóvivője. "Ha egyszer elismerik, hogy megmaradt az irányító részvénycsomagjuk, akkor felelősek azért, hogy kényszermunkásokat dolgoztattak" - jegyezte meg a Ford-ügy kapcsán.

Az autógyár közben bejelentette, hogy összesen 4 millió dollárt adományoz egy a kényszermunkásokkal foglalkozó kutatásra, illetve egy alapítvány számára. A Ford német leányvállalata korábban már 13 millió dollárt adott egy másik alapítványnak, amely egykori kényszermunkásokat támogat.