Vilma
-8 °C
3 °C

Minél szabadabb, annál gazdagabb

2002.06.28. 09:18
Minél szabadabb egy ország gazdasága - vagyis minél kevésbé avatkozik be az állam az üzleti folyamatokba, minél alacsonyabbak az adók, minél szabadabb a kereskedelem stb. - annál erősebb is. Ezt állítja legalábbis egy új tanulmány, amelynek megjelenését készítői a G8-csúcstalálkozóra időzítették.
A Fraser Intézet éves jelentése, amely a világ országainak gazdaságát veszi szemügyre és állítja sorrendbe az alapján, hogy mennyire szabadok, nem véletlenül jelent meg június 25-én.

A libertárius gazdaságkutató-intézet a tanulmánnyal arra akar rávilágítani, hogy ha a világ vezető gazdasági hatalmai - a június 26-a és 28-a közt a kanadai Kananaskisban találkozó G8-ak - komolyan gondolják szándékukat, és valóban segíteni akarnak a fejlődő országokon, akkor mindent meg kell tenniük, hogy az érintett országok gazdaságát (és a nemzetközi kereskedelmet) felszabadítsák.

A tanulmány 123 ország gazdaságát veszi szemügyre és állítja sorba különböző, az adott ország gazdasági szabadságát jellemző szempontok alapján. Ilyen szempont az állam mérete, az adók nagysága, a magántulajdon tiszteletben tartása vagy a külkereskedelem szabadsága. A liberális közgazdaság-tudomány hívei számára nem túl meglepő módon a jelentés kimutatja, hogy minél szabadabb egy ország gazdasága, annál tehetősebb az ország.

"Az elmúlt években a világ legtöbb országában liberalizálni kezdték a gazdaságot" - mondta Michael Walker, aki a libertárius körökben félistenként tisztelt Milton Friedmannal együtt alapította a Fraser Intézetet. "A liberalizáció világszerte vagyonnövekedéshez, a szegénység példa nélkül álló visszaszorításához, valamint az egyenlőtlenség csökkenéséhez vezetett - ahogy azt már több kutatás is megmutatta".

A globális kapitalizmus kritikusai szerint ez éppen fordítva van: a gazdaság liberalizációja nemcsak hogy elszegényedéshez vezet - legalábbis a fejlődő országokban -, de növeli az egyenlőtlenséget még a fejlett világban is. Emellett - mondják ők - környezetszennyezéshez és kizsákmányoláshoz is vezethet.

Minél szabadabb, annál gazdagabb

Az tanulmányban az élbolyt Hong Kong, Szingapúr és az Egyesült Államok képviseli, vagyis ezeknek az országoknak a legszabadabb a gazdasága. Negyedik Nagy-Britannia, szorosan mögötte Új-Zéland, Svájc, Írország, Ausztrália, Kanada majd Hollandia. Talán nem meglepő módon a legkevésbé szabad országok Afrikában, Latin-Amerikában és a volt szovjet blokkban vannak. Ezekből a térségekből Botswana "teljesített" a legjobban, a 38-ik helyen áll, fej-fej mellett Franciaországgal és Dél-Koreával. A lista legalján a Kongói DK, Mianmar (a volt Burma), Guinea-Bissau, Algéria és Ukrajna állnak.

Magyarország holtversenyben az 51-ik helyre került, ugyanoda mint Malájzia, Egyiptom, Bolívia és a Dominikai Köztársaság. Ez annyiban talán meglepő, hogy a tekintélyes Foreign Policy magazin hasonló szempontok alapján évente összeállított globalizációs listája már két éve rendre az élbolyba helyezi hazánkat. A régióból egyébként csak a 38-ik helyen álló Csehország előz meg minket.

A listát szemügyre véve az adott ország gazdaságának liberalizáltsága és tehetőssége között tényleg határozott összefüggés fedezhető fel, felső részén rendre gazdagabb európai és észak-amerikai országokkal, lejjebb pedig a fejlődő világ képviselőivel. De vannak markáns kivételek is: Panama például a 19-ik, amivel megelőzi a 35-ik helyre került (és egyébként jóval pénzesebb) Olaszországot. Costa Rica a 24-ik, vagyis ugyanott áll mint Spanyolország.

A liberalizáció nem vezet egyenlőtlenséghez

A tanulmány szerzői egyébként nem értenek egyet a szabadpiaci kapitalizmus kritikusainak azon állításával sem, hogy a liberalizált gazdaságokban igen gyorsan nő az egyenlőtlenség. Vagyis lehet, hogy a szabadpiaci kapitalizmus gyors vagyongyarapodáshoz vezet, de a pénz elsősorban a (kevés) tehetős ember zsebében végzi, míg a szegények szegényebbek lesznek.

A jelentés által vizsgált országok lakosságának legszegényebb ötöde valamennyi országban - függetlenül attól, hogy mennyire szabad a gazdaság - a nemzeti jövedelem 2-3 százalékával bír. Igaz ez azokra az országokra, ahol a laissez faire szabályai érvényesülnek, és azokra is, akik állami beavatkozással próbálják "megvédeni" állampolgáraikat a globalizáció "csapásaitól".

Sőt: minél kevésbé szabad egy ország gazdasága, annál rosszabbul megy a szegényeknek. A jelentés szerint 2000-ben a legkevésbé liberalizált országokban a legszegényebb 10 százalék átlagos éves jövedelme 728 dollár volt. A laissez faire szellemében gazdálkodó országokban ugyanez az érték 7017 dollár volt, vagyis az ottani "szegények" tízszer olyan tehetősek. Nincs ugyanakkor markáns eltérés a szabad és zárt gazdaságú országok elitjeinek átlagos jövedelme között, a nemzeti átlagjövedelem arányában.

A szerzők egyébként összefüggést vélnek felfedezni a gazdasági és politikai szabadságjogok közt is, vagyis minél szabadabb egy ország gazdasága, általában annál szabadabbak az emberek is. Markáns kivétel a lista élén elhelyezkedő Hong Kong és Szingapúr.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.