Nyakunkon a pénzügyi válság?

2006.07.03. 14:29
A régió országainak gazdasági-pénzügyi problémáival foglalkozik a Financial Times mai internetes kiadásának egyik cikke, külön kiemelve a lap szerint szinte minden fronton sebezhető Magyarországot - írja a Portfolio.hu. A neves brit lap utal rá, hogy a forint a május 29.-június 29. közötti időszakban mintegy 8,5 százalékot vesztett értékéből az euróval szemben, ami azt jelzi, hogy hazánk Európa legsebezhetőbb gazdasága. A kérdés csak az, hogy ez a probléma mennyire marad magyar határokon belüli, vagy mennyire bizonyul fertőzőnek az EU más felzárkózó gazdaságai számára - jegyzi meg a cikk.

Az FT a Portfolio.hu összefoglalója szerint kiemeli a magas magyar ikerdeficitet, azaz a nagy folyó fizetési mérleghiányt (a GDP mintegy 8,4 százaléka lehet az idén) és a magas államháztartási hiányt (a GDP 8 százalékára várható). A brit lap az IMF szakértőire hivatkozva megjegyzi, hogy a magyar kormány hiánycsökkentési terve (jövőre 5, 2008-ra 3-3,5 százalékra mérséklődő államháztartási hiány) túlzottan optimista forgatókönyv, ennek eléréséhez további kiadáscsökkentések lennének szükségesek.

A magyar gazdaság magas ikerdeficitje, azaz sebezhetősége a lap szerint a gyorsan növekvő hitelfelvétellel áll összefüggésben. Utal rá, hogy a Moody's adatai szerint a belföldi hitelek GDP-hez viszonyított aránya a 2001-es 49,9 százalékról 2005-re 62,9 százalékra emelkedett. A sebezhetőség abban is áll, hogy a magyar lakosság jelentős összegben devizában, főként svájci frankban és euróban adósodott el - teszi hozzá az FT. Az IMF adatai szerint a 2002-es 10 százalékról 2004-re 25 százalékra emelkedett a háztartási hiteleken belül a devizaforrások aránya, 2005-ben pedig az új hitelek csaknem teljes egésze devizadenominált volt. A cikk kiemeli, hogy júniusban már nagyobb a forintleértékelődés mértéke, mint a külföldi és a belföldi kamatok között különbség. A további forintgyengülés komoly problémákhoz vezethet a magyar háztartások és emiatt a bankok számára.

Ciprus, Belize, Ecuador

Az FT felhívja a figyelmet, hogy a Moody's "külső sebezhetőségi indikátorának" adatai szerint Magyarország 240 ponttal "büszkélkedhet", ami igen kedvezőtlen és fenntarthatatlan érték. A Moody's által követett országok között csupán Ciprus, Észtország, Lettország, Kazahsztán, Belize és Ecuador rendelkezik 200 pont feletti értékkel.

A lap ezek alapján megjegyzi: a régióban nem csak Magyarországra érdemes figyelni a sérülékenység terén, annak ellenére, hogy a többi ország (Szlovákia, Szlovénia, a balti államok) jellemzően kedvezőbb makrogazdasági fundamentumokkal rendelkezik.

Az FT Christian Menegatti és Nouriel Roubini 2005-ös tanulmányára hivatkozva kiemeli, hogy a 14 vizsgált kelet- és dél-európai feltörekvő gazdaság mindegyike jelentős folyó fizetési mérlegdeficittel rendelkezett. Ezek mellett több országban az államháztartás is magas hiányt mutatott. Az FT szerint Magyarországon, Bulgáriában és Romániában csökkent 2005-ben a lakosság megtakarítási rátája, emellett a beruházási ráta is mérsélődött Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában.

Fertőzésveszély

A fenti tanulmány arra is rámutatott, hogy a 14-ből 10 országban erőteljesen emelkedett a belső hitelfelvétel az elmúlt időszakban, mely több helyütt (Törökországban és a lap szerint Magyarországon is) eszközárbuborékokhoz vezetett. A tanulmány összegzése szerint jelentős a "fertőzésveszély" a régiós országokban, mivel ezen országok hasonló pontokon sérülékenyek, és a hitelezők is közösek. A legsérülékenyebbnek hazánkat, Törökországot és Szerbiát "látta" a tanulmány, míg Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Litvánia veszélyeknek van kitéve, ha a külső egyensúlyi pozíció tovább romlik.

Az FT utal rá, hogy az ázsiai országok 1997-1998-ban elsősorban a fenntarthatatlan szinten rögzített árfolyamrendszerek miatt szenvedtek el pénzügyi válságot. A lap a cikk üzenetét úgy foglalja össze, hogy bár (még) nem beszélhetünk közép-európai pénzügyi krízisről, de az ilyen kimenetel valószínűsége az elkövetkezendő 12 hónapban jelentősen megnőtt. Annyi bizonyos, hogy ha ez bekövetkezik, annak komoly kedvezőtlen gazdasági következményei lesznek, s visszavetheti az adott országok EU-s és eurózóna-integrációját is. Ez egy újabb olyan probléma, amire az Európai Unió és intézményei nincsenek felkészülve - véli a cikk szerzője.