Gudzsarát kincse lehet a purgódió

India nyugati régiójában a mezőgazdaság meglehetősen mostoha ágazatnak számít: a helyi parasztok elsősorban állattenyészésből tudnak úgy-ahogy megélni, mivel a föld annyira szegény tápanyagban, hogy szinte semmi nem terem meg rajta. Ez azonban hamarosan megváltozhat.

A szebb jövő záloga

Az új üzemben feldolgozandó növény, a purgódió (Jathropa curcas) mogyoró nagyságú, csaknem fekete magvai 75-80 százaléknyi olajat tartalmaznak. A tavaly kezdődött kísérletek roppant biztatóan alakulnak. Mint Klaus Becker, a németországi Hohenheim egyetemének mezőgazdasági szakértője elmondta, a kutyatejfélék családjába tartozó purgódió számos előnyt egyesít magában. Teljesen igénytelen, nagyon rossz talajon is megél, fejlődik, termést hoz, ahol más haszonnövény nem termeszthető.

Ráadásul erősen mérgező; méregtartalma védi a rágcsálóktól, rovarkártevőktől, és a legelő emlősállatoktól is: még a több napon át éheztetett tehenek és kecskék is nagy ívben elkerülik. Hosszú távon pedig a purgódió termesztése ismét termékennyé teheti a kilúgozott, tápanyag nélküli földeket.

A Mercedes is beszáll

A Csorvadle település melletti kísérleti laboratóriumba szállított purgódió-magvakat gépi úton kisajtolják. Az eredmény: olajpogácsa és nyers olaj. Utóbbit észterezik, azaz némi vegyi beavatkozással módosítják a kémiai szerkezetét. A tisztított végtermék aranysárga színű, átlátszó, csaknem szagtalan olaj.

A projektet támogató DaimlerChrysler konszern németországi laborjaiban végzett vizsgálat megmutatta, hogy a purgódió magvakból nyert olaj csaknem minden tekintetben felülmúlja a hagyományos dízel olajat: lényegesen alacsonyabb a kéntartalma, ami az elégéskor keletkező kéndioxid kibocsátása miatt fontos szempont. Ráadásul teljesen szagmentesen ég el, és korom is alig keletkezik égetésekor.

A sajtoláskor visszamaradó olajpogácsa műtrágyaként használható. Az észterezési eljárás melléktermékeként glicerin keletkezik, amely szappan és különböző kozmetikumok készítésére alkalmas. A növény szárából és leveleiből kivonható mérgező anyagok pedig természetes alapú rovarirtó szerként, valamint gyógyászati célokra használhatók fel - állítja Becker.

Nyerőbb, mint a kőolaj

A purgódió tehát ideális eszköznek tűnik ahhoz, hogy benépesítse India mintegy 33 millió hektárnyi rossz minőségű földjét, amely nem alkalmas étkezési célú haszonnövények termesztésére. Egy kisebb üzem esetében, amely évi 600 tonna magot dolgozna fel, egy liter gudzsaráti biodízel előállítása mintegy 45 centbe kerülne. Ez nagyjából megfelel a kőolajból krakkolt gázolaj önköltségének - ám a mérleg nyelve mégis a purgódió felé billen. Az indiai biodízel számos más előnye mellett ugyanis decentralizáltan állítható elő: ott, ahol a növényt termesztik - a falvakban, mégpedig igen egyszerű eljárással. A purgódió széles körű termesztése biztos megélhetési forrást nyújthatna több millió embernek, enyhítve az India számos vidékén ma is fennálló nyomort.

A gudzsaráti kísérlet a jelek szerint jó csillagzat alatt zajlik: a DaimlerChrysler konszern indiai képviselete három éven át egymillió euróval támogatja a projektet. Két darab Mercedes C osztályú limuzin már 6-6 ezer kilométert furikázott India szerte, önjáró reklámot csapva a purgódióból nyert biodízelnek.