Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Mindent ellepnek a hamisítványok

2007.06.07. 08:21
Évről évre nagyobb teret nyernek a hamisítványok. Az EU-tagországok vámhatóságai a 2004-es 100 és a 2005-ös 75 millió után tavaly több mint 250 millió hamis terméket foglaltak le a határokon. Az évente eurómilliárdos kárt okozó áruk többsége Kínából érkezik.

A kormányoknak világszerte határozottabban kell fellépniük a hamisítványok és a kalóztermékek forgalmazásával szemben, mert a visszaélések ezen formája mindenütt terjed, s rontja a közmorált, eltántorít az innovációtól – hangoztatja jelentésében az OECD. A hamisítványoknak és a kalóztermékeknek az államhatárokon átmenő forgalma mintegy 200 milliárd dollár volt 2005-ben.

Az összeg azonban nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket kivitel nélkül – a belső piacokon – hoztak forgalomba, illetve azokat a digitális termékeket, amelyeket az interneten terjesztettek jogellenesen. A kimaradt tételeket is beleszámítva a jogsértések összege több száz milliárd dollárral lenne több – figyelmeztet az OECD.

Negyedmilliárd hamis termék

Az EU-tagországok vámhatóságai a 2004-es 100 és a 2005-ös 75 millió után tavaly több mint 250 millió hamis terméket foglaltak le a határokon. A 36 000 fogás 40 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest. A hatóságok dolgát nemcsak a hamisítók növekvő aktivitása nehezíti meg, de a módszerek változása is: az internetes termékrendelés térhódításával az utánzatok egyre gyakrabban jelennek meg a postai forgalomban, kisebb mennyiségekben.

Az uniós vámosok immár az esetek 80 százalékában légi vagy postai úton terjesztett szállítmányokat fülelnek le, bár a mennyiségeket tekintve természetesen továbbra is a hajórakományok viszik a prímet.

Magyarországon az elmúlt két évben ugrott meg látványosan a lefoglalások értéke, 2005-ben és 2006-ban is meghaladja a négymilliárd forintot. Az esetszám tavaly 17, a lefoglalt áruk értéke pedig 12 százalékkal nőtt 2005-höz képest. Hamisítványokat és kalóztermékeket a világ legtöbb országában előállítanak és forgalmaznak, az ilyen kereskedelem azonban elsősorban Ázsiára összpontosul, Kínát pedig világszerte a legnagyobb kibocsátónak tekintik.

Tízből nyolc hamisítvány Kínából jön

Az uniós statisztikák szerint a hamisítványok 80 százaléka származik Kínából. Az adott körbe sorolt termékek forgalmazásában felfedezhetők bizonyos területi sajátosságok. Az általában roppant drága eredeti autóalkatrészek hamisított (enyhébb megítélés szerint „utángyártott”) változatai főleg a Közel-Keleten népszerűek. Az utánzott dohánytermékek főleg Dél-Amerikában és Afrikában kedveltek, de Ázsia is kiveszi a részét a fogyasztásból, hamisított gyógyszerek pedig Európában és Észak-Amerikában is felbukkantak. Utánzott elektromos alkatrészek, háztartási készülékek, sőt italok és élelmiszerek a világ minden részén fellelhetők.

Az unióban lefoglalt hamisítványok 60 százaléka volt cigaretta 2006-ban. A cigarettán kívüli utánzatok mennyisége azonban ugyancsak a kétszeresére nőtt 2005-höz képest, az Európai Bizottság szerint azt a trendet jelezve, hogy a termékek egyre szélesebb körét hamisítják. Az uniós statisztikák alapján egyébként az élelmiszeriparban Törökország, az elektronikus berendezések piacán pedig Malajzia a hamis termékek első számú forrása.

Kockázatos

A hamisítványok terjesztése gyakran hoz magával egészségügyi és biztonsági kockázatot. A vevőkörük kettős: egy részük nem tudja, hogy utánzatot vásárol, van azonban olyan felhasználói kör, amelyik tudatosan keresi az ilyen termékeket, előnyös vétel reményében. A vásárlók mindkét esetben rosszul járnak, mert az utánzatok többnyire silány minőségűek, ezért a forgalmazásuk összességében értékvesztéssel, munkahelyek elvesztésével és életszínvonal-csökkenéssel jár – figyelmeztet az OECD, hozzátéve, hogy a hamisítványok előállítása és értékesítése általában is erősíti a korrupciót és a szervezett bűnözést.

A jelenség elleni határozottabb fellépés gyanánt az OECD a meglévő büntetőjogi eszközök hatékonyabb alkalmazását, a kormányok és a veszélyeztetett vállalatok fokozott együttműködését, a jelenség elmélyültebb kutatását és a fogyasztók kiterjedtebb tájékoztatását sürgeti. Egyúttal szorgalmazza az internet szigorúbb felügyeletét, hogy ez a médium ne válhasson a visszaélések melegágyává.

Egyre több a hamis gyógyszer

Világszerte aggasztó trend a gyógyszerhamisítás terjedése. A hivatalosan a fejlődő országokénak tekintett probléma immár Európában is súlyos gondot jelent: a 2005-ös 500 ezerről 2,5 millióra ugrott a lefoglalt dobozok száma. Ezen a területen az EU első számú beszállítója India, amelyet az Egyesült Arab Emírségek és Kína követ. Ez a három ország felelős az unióba kerülő hamis gyógyszerek 80 százalékáért.

Ma már az sem igaz, hogy a gyógyszerhamisítás a szteroidokra és a szexuális ajzószerekre korlátozódik. Az Európában lefoglalt utánzatok között ugyan még mindig a Viagra, a Cialis vagy a Levitra található meg a legnagyobb mennyiségben, de egyre több az antibiotikum, a koleszterincsökkentő, az elhízás vagy a rák elleni szer is. Komoly egészségügyi veszélyeket jelenthetnek a hamis orvosi felszerelések is: találtak már a beültetés után lebomló mellimplantátumot és teljesen megbízhatatlan adatokat szolgáltató vércukorszintmérőt.