Mi lehet a haszonnál is fontosabb?

A társadalmilag felelős befektetési alapok (SRIF, Socially Responsible Investment Fund) az európai és a globális alappiac meghatározó szereplői, az Egyesült Nemzetek vonatkozó alapelveit aláíró alapok eszközértéke a világon meghaladta a 14,000 milliárd dolláros nagyságrendet, ami 25-30 százaléka az összes befektetési alap eszközértékének. Az európai alappiac esetében kisebb az SRI alapok részesedése, 15 százalék körüli az Eurosif (European Social Investment Forum) adatai szerint - írja a Financial Times.

Ezeket a statisztikákat azonban óvatossággal kell kezelni, mert az adatok csak az adott intézmény (Egyesült Nemzetek) elveit elfogadó alapokat tartalmazza, így valószínűleg alulbecslik a tényleges eszközértéket.

Igaz a fenntartható fejlődésre "szakosodott" alapok eszközértéke az elmúlt években gyorsan növekedett – nem egészen egy évvel ezelőtt még az európai SRI alapok még 1000 milliárd eurós összegeket kezeltek –, azonban még most sem világos pontosan, hogy a befektetők körében miért örvend ekkora népszerűségnek. Nehányan, mint például az EAI azt vallják, hogy egyszerűen a klímaváltozás vállalati hatásainak köszönhetően nőtt meg az igény az SRI alapok iránt, mások a morális és etikai alapelvek változásának tudják be az alapok "népszerűségét", azonban mindezidáig nem történtek lépések ezeknek a hatásoknak számszerűsítésére.

Szemléletváltás a levegőben

A "hagyományos" alapok esetén viszonylag könnyű dolga van a befektetőnek, ugyanis a befektetés által elért hozam adott kockázati szint mellett pontos jelzést ad az alap sikerességéről. Az etikus befektetők - akik a befektetési politika külső hatásaira is figyelemmel vannak- estében már más a helyzet, mivel a klasszikusnak számító hozam-kockázat páros mellett egyéb nehezen számszerűsíthető kritériumokra is tekintettel lehetnek az ügyfelek. Előfordulhat, hogy két - azonos kockázattal rendelkező - befektetési alap közül a befektető nem a magasabb hozammal kecsegtető alapot választja, hanem egy relatíve "rosszabban" teljesítő SRI-t. Számára ugyanis a hozamcsökkenést kompenzálja az a tény, hogy ő nem "támogat" olyan vállalatokat, amelyek például környezetszennyező módon termelnek.

"Nincs igazán tökéletes módja annak, hogy az SRI-ket pontosan definiáljuk"- mondja Michael Schröder az Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) vezetője. Egyszerű megegyezni abban, hogy mit érthetünk szociális, etikai, környezeti vagy hosszú távú gazdasági fejlődés címszavak alatt, azonban hogy mindezen kategóriák pontosan milyen befektetéseket tartalmaznak, az már meglehetősen szubjektív dolog. A mai globalizálódott világban a vállalatok tevékenységeinek fokozatos diverzifikációjával összefüggésben meglehetősen nehéz egy vállalatot egy bizonyos befektetési politika mentén megítélni, ennél a kérdés sokkal bonyolultabbnak tekinthető.

Ehhez kapcsolódóan Christoph Butz és Olivier Pictet megemlítik a 2008 májusi cikkükben, hogy " a pénzügyi teljesítmény nem lehet elégséges ahhoz, hogy az SRI befektetési stratégia hatékonyságát megítéljük". Javaslataik között szerepel, hogy a hagyományos pénzügyi értékelés mellett a szociális és a környezeti dimenzió teljesítménye is valamilyen módon szereplejen a vizsgálatokban. Ezáltal egyrészt a befektetési alapok pontosabban tudják az eredményességüket megállapítani, mivel az árfolyamok előnyös változása mellett az SRI alapok esetében egyéb tényezők is fontosak lehetnek. Másrészt a "kisbefektetők" számára is transzparensebbek és egyértelműbbek lesznek a hasznok, amelyet az adott befektetési alap nyújthat, így a "fogyasztók" egyre diverzifikáltabb kiszolgálása válik elérhetővé.

Ismét a CO2 emisszió a fókuszban

A környezeti dimenzió teljesítményének egyik mérőszáma lehet az CIU, ami gyakorlatilag a szén-dioxid kibocsátás intenzitásának az alapegyége. Például egy a környezetvédelemért elkötelezett befektető esetében a hozam mellett nagy súllyal eshet latba az alap kiválasztásánál, hogy az alap befektetési politikája elkötelezett az alacsony CIU-val rendelkező vállalatok iránt. Ez egyfajta láthatatlan hozamot jelenthet, ami nehezen számszerűsíthető és mérhető, de mindenképpen számolni kell vele. Különösképpen igaz lehet ez a nyugdíjalapok esetén, ahol az öngondoskodás részeként a megtakarítók nemcsak a hozamban, hanem a környezet minőségének előnyös alakulásában is érdekeltek, hiszen a céljuk a jövőbeli jólétük és a generációkon átívelő megtakarítások biztosítása.

Az Eiris (Ethical Investment Research Services) felmérése viszont arra világít rá, hogy a vállalatok CIU adatai sok esetben megbízhatatlanok. Megoldás lehetne erre, ha a vállalatok minden egyes különböző gazdasági tevékenységére külön becsléseket végeznének, hogy milyen CIU indokolt. Ez megkerülné az előbb említett adatproblémát, azonban teljesen ez a módszer sem megbízható, mivel a szén-dioxid kibocsátáson kívül számtalan más környezetterhelő tevékenység is létezik - állítja Stephen Hine az Eiristől.

A szociális dimenzió esetében a mérőszám például a vállalatok által létesített új munkahelyek száma lehet, az Eurosif vezetője Matt Christensen szerint a Pictet által javasolt új megközelítésmód jó kísérlet lehet arra, hogy összetettebb képet kaphassunk az SRI alapokról.

A Pictet által leírt javaslatok azért számítanak viszonylag újdonságnak, mert a befektetési politika hatásainak nem csak a hagyományos pénzügyi részével kíván foglalkozni, hanem más fontos szempontokra is felhívja a figyelmet. A befektetési alapok kétséget kizáróan meghatározó szereplői a gazdaságnak, és ez az újítás egy új világ kezdetét is jelentheti, amikor befektetési oldalról is egyre erősebb nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy az eddigiekben elhanyagolt témák (környezetvédelem, szociális és etikai problémák) iránt fogékonyabbak legyenek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!