Árpád
-1 °C
9 °C

Írországban dől a pénz az "igen"-kampányra

2002.10.10. 10:27
Kapcsolódó cikkek (1)
Ezúttal nem érheti az a vád az íreket, hogy nem áldoztak eleget a Nizzai Szerződés népszavazási kampányára - az újabb elutasítástól való félelem hatalmas erőket és összegeket mozgat meg.
Az október 19-re kiírt írországi népszavazás kimenetele Brüsszelben "csak" komoly aggodalmat kelt, maguk az ír vezetők viszont egyre pánikszerűbben igyekeznek minden eszközt latba vetni: nehogy már éppen az írek akadályozzák meg (optimistább megközelítés szerint: hátráltassák) az Európai Unió bővítését.

Hangulatjavító intézkedések

Az ország felrázására indított kampány közvetlen költsége 1,68 millió euró (420 millió forint), de mint ismeretes, az ír kormány számos "hangulatjavító intézkedésről" döntött az elmúlt hetekben. Csak a földművelőknek 500 millió eurós (125 milliárd forint) segélyt osztott ki rövid néhány hét alatt, más kifizetéseket a későbbi esedékesség ellenére előrehozott.

A "nem-kampánynak" csupán 170 ezer euró (42,5 millió forint) áll rendelkezésére, tehát a szerződés elfogadását támogató kampányra fordítható "hivatalos" összegnek éppen egytizede. Becslések szerint további ötmillió eurót (1,25 milliárd forint) költenek el olyan szervezetek, amelyek deklaráltan egyik tábornak sem kampányolnak.

A pártok mentik a menthetőt

Honnan származik ez a hatalmas összeg? Meglepőnek tűnhet, de egy részüket a politikai pártok adták össze, méghozzá ideológiai vagy politikai nézetkülönbségeiket félretéve. A két legjelentősebb politikai erő, a kormánypárti Fianna Fail és az ellenzéki Fine Gael 650 ezer euróval járul hozzá a nép meggyőzéséhez. A kisebb pártok, a haladó demokraták és a munkáspártiak körülbelül 275 ezer eurót adtak.

Mintegy 150 ezer euróval segíti az igen-kampányt az Ír Mezőgazdászok Társasága, és 25 ezer euróval a Dublin-központú Nemzetközi Pénzügyi Szolgáltatási Központ. Az ír mezőgazdászok szervezete ugyanakkor írásban fordult mind a 85 ezer tagjához - bizonyos vélemények szerint ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók alacsony részvételi aránya jelentősen hozzájárult a 2001. júniusi népszavazás elutasító eredményéhez.

Egyoldalú kormánypropaganda?

A kormány mindösszesen várhatóan 750 ezer eurót (187 millió forint) költ tájékoztató anyagokra. A "nem-kampányolók" kifogásolták, hogy ezt az összeget nem az objektív tájékoztatásra, hanem a szerződés elfogadását segítő kampányra fordították.

A 4,2 millió eurós költségvetéssel rendelkező Referendum Bizottságot is kritika érte az ellenzők részéről, mert az elvileg független bizottság üzenete szerintük szintén a szerződés elfogadásának kedvez. Az Európai Ügyek Ír Intézete, - amely szintén kap kormányzati támogatást, - 12 tájékoztató füzetecskét adott ki a Nizzai Szerződésről, az Írországi Európa Mozgalom pedig tájékoztató jellegű találkozókat szervezett országszerte.

A képviselő is a zsebébe nyúl

Ami aztán végképp hihetetlennek tűnik és érdekes képzettársításokat kelt a hazai viszonyokat illetően: több ír parlamenti képviselő a saját zsebéből is finanszírozta - meggyőződésének megfelelően - ennek vagy annak az oldalnak a kampányát. Prionsias De Rosa, az Ír Munkáspárt képviselője közel 40 ezer euróval (10 millió forint, tehát "10 dokumentum") támogatta egy "igen"-poszter elkészítését, a környezetvédő írek egyik parlamenti képviselője, Patricia McKenna ugyanakkor 41 ezer eurót költött nem-kampányra.