Vilma
-8 °C
3 °C

Százmilliárdos iraki számla

2003.02.11. 10:12
A háború, a békefenntartás és az újjáépítés költségeit beleszámítva a 250 milliárd dollárt is megközelítheti az iraki számla végösszege, beleértve egy iraki "Marshall-terv" költségeit is.
A költségeken belül az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek 75 milliárd dollárba kerülne, ha Irak elfoglalása után beindítanának egy, a Marshall-tervhez hasonló újjáépítési programot - olvasható a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) jelentésében. A londoni intézet számításai szerint a program hat év alatt emésztene fel ekkora összeget.

A békefenntartás és az újjáépítés lenne a legdrágább

Ennél sokkal drágább volna azonban a békefenntartás. Jelenleg Boszniában évi 250 ezer dollár jut minden egyes békefenntartó katonára, s ennek alapján az IISS azzal számol, hogy egy 50-200 ezres iraki békefenntartó erő állomásoztatásának költsége évente 12-50 milliárd dollárra rúgna.

Ha egy százezres kontingens hat éven keresztül marad Irakban, a kiadás 125 milliárd dollár, s ehhez az újjáépítési költségeket is hozzávéve az összeg már 200 milliárd.

A háború 33 milliárd dollárból kijönne

A teljes számlán belül maga a háború kerülne a legkevesebbe, az IISS kalkulációi szerint az Egyesült Államok 33 milliárd, az Egyesült Királyság pedig 5,5 milliárd dollárból megúszhatná a hadműveleteket. Az 1991-es Öböl-háború drágább volt: a Sivatagi Vihar hadműveletre az USA 61, fő szövetségese pedig 4,1 milliárd dollárt költött. Igaz, Washington akkor visszakapta kiadásainak 90 százalékát más szövetségesektől, köztük Szaúd-Arábiától, Japántól és Németországtól.

Tizenkét éve az USA 500 ezer katonát küldött a térségbe, most az IISS szerint kisebb haderőre volna szükség, a szárazföldi csapatokat például nyolc helyett csak öt hadtest alkotná. Az intézet persze csak abban az esetben számít olcsóbb háborúra, ha az nem tart tovább az 1991-esnél.

A Hetek mégsem készítenek válságprogramot

A tokiói pénzügyminisztériumban hétfőn határozottan cáfolták azokat a hétvégi médiajelentéseket, amelyek szerint a hét gazdasági nagyhatalom - az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada - közös programot készít az iraki háború gazdasági hatásainak ellensúlyozására.

Sajtóértesülések szerint a G7 összehangolt, hitelfelvételből finanszírozott állami kiadási kezdeményezéseket tervez a növekedés fellendítése érdekében. A programot állítólag Gerhard Schröder német kancellár indítványozta. Egyes elemzők szerint a kritikus gazdasági helyzetben lévő Németországnak azért jönne kapóra a G7-beavatkozás, mert így büntetlenül a valutaunió 3 százalékos limitje fölé vihetné a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított költségvetési hiányát. A hetek pénzügyminiszterei a jövő hét végén találkoznak Párizsban.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!