Natália
-3 °C
7 °C

Kinek téríthetik vissza az iparűzési adót?

2006.10.02. 08:07
Kiemelt fontosságú lesz a holnapi nap a helyi iparűzési adó szempontjából. Ennek oka, hogy Luxembourgban ítéletet hoz az Európai Bíróság a magyarországi adónemmel nagy hasonlóságot mutató olasz teher, az irap ügyében.

Mint ismert, az olasz ügy tétje, hogy a bírák megfogadják-e a főtanácsnok javaslatát (ebből kettő is van, és egymáshoz nagyon hasonlóak), miszerint az irap általános, hozzáadottérték-alapú, forgalmi típusú adónak minősül, és így a szóban forgó teher ellentétes a közösségi joggal. Adószakértők szerint nagy esély van erre, s egy ilyen momentum tovább növelné annak a valószínűségét, hogy az egyébként technikailag jobban támadható hazai iparűzési adó is hasonló sorsra jut majd. A Zala Megyei Bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság kezdeményezésére már a testület előtt van egy olyan ügy, amelyben a felperesek vitatják az iparűzési adó jogszerűségét az uniós csatlakozás időpontjától eltelt időszakra vonatkozóan. Igaz, ebben az esetben vélhetően egy-két esztendő múlva mondhatja ki a végső szót az uniós grémium.

De nem csak emiatt bír különleges jelentőséggel a holnapi döntés. Lényeges elmozdulás várható az eddig megszokott időbeni korlátozás kérdésében. Valószínűsíthető, hogy nem elég az EB döntésének napjáig beadni a visszaigénylési kérelmet, hanem a korlátozás már korábbi időpontban beáll - mondja Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adószakértő partnere. Ha az iparűzési adót is uniós jogba ütközőnek ítéli az EB, akkor kérdés, hogy ez esetben mely adóalany kaphatja vissza a befizetett összeget. Több lehetőség is felmerülhet, attól függően, hogy az adott vállalkozás mikor tett megfelelő lépést, vitatva az elvonás EU-konformitását.

Az egyik szóba jöhető kimenetel szerint az számíthat a visszatérítésre, aki az irap ügyében hozandó határozat napjáig, vagyis holnapig kezdeményez eljárást - ért egyet Heinczinger Róberttel Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. Érdemes tehát gyorsan, még ma cselekednie annak, aki bár vissza kívánja kapni a korábban lerótt öszszeget, de még nem jelezte ezt az igényét közigazgatási vagy bírósági úton, valamilyen megfelelő módon. Az idő rövidsége miatt önrevízió elkészítése és az illetékes adóhatóságnak történő elküldése erre alkalmas eszköz, Oszkó Péter szerint azonban van más mód is, amely formális jogi lépésnek tekinthető. A tét mindenesetre nagy: évente mintegy 350 milliárd forintot tesz ki az iparűzési adóból származó bevétel.

Persze más időpont is főszerepet kaphat a megfizetett adó visszaszerzését illetően. Szóba jöhet az is, hogy csak az a gazdálkodó szervezet kaphatja viszsza a pénzt, amely a magyar ügyben - több hónap múlva - hozandó főtanácsnoki álláspont közzétételének napjáig kezdeményezett eljárást. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy aki eddig nem lépett, az végleg lemaradt, mivel szakértők szerint elképzelhető, hogy a magyar ügynek az EB Hivatalos Lapjában néhány héttel ezelőtti publikálása lesz a "vízválasztó nap". Sőt lehet egy negyedik időpont is: egy korábbi, a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz köthető ügy 2005. augusztus 20-i közzétételének a napja.