Vilma
-7 °C
4 °C

Új japán reptér mesterséges szigeten

2005.02.26. 13:15
Durván egy hónappal a 2005-ben Japánban megrendezésre kerülő Világkiállítás megnyitója előtt, a múlt héten adták át Japán legújabb nemzetközi repülőterét a kiállítás helyszínéül szolgáló, és egyben az ország autóipari központjaként számon tartott Aichi tartományban.
Hiába aggódják halálra magukat a szakértők, hogy a mesterséges szigetre épített oszakai reptér átadása óta folyamatosan süllyed, a japán építészek ezúttal is egy műszigetre építettek repteret. A 3500 méteres leszállópályán landoló gépek utasait ultramodern technikával kiszolgáló komplexumban rengeteg kitűnő mókára nyílik lehetőség. Az olyan hagyományos reptéri szórakozásoknak, mint a duty-free shopping vagy a világkonyha még nem kóstolt ízeire nyomulás, üzletek garmadája, két hotel és több mint száz étterem ad teret, de a valódi gyönyörre áhítozó háziasszony kipróbálhatja például, hogy milyen érzés az üvegfalú tetőtéri uszoda jacuzzijából nézni, ahogy munkamániás férje gépe lassan apró ponttá olvad a horizonton.


Tekintse meg képeinket!
A várakozásokkal ellentétben az új reptér nem vidámpark. "A forma helyett a funkción van a hangsúly" - mondja Hirano úr, a japán nemzetközi légikikötők sorában mindeddig egyedülállóan, teljes egészében privát beruházásból született repülőtér elnöke. A korábbi Toyota Motors Co. felsővezető nem sok új arcot lát a repteret üzemeltető részvénytársaság vezetőségének soraiban. A japán vállalati összefonódások mintapéldájaként, a média által "Toyota Nemzetközi Repülőtérnek" nevezett légikikötő vezetői korábban a japán autóipar össztermelésének 45%-át adó Nagoja környéki óriásvállalatok döntéshozói gárdáját erősítették.

A Toyotára jellemző költségtakarékos, funkcióorientált menedzsmentszemlélet hatása, hogy a Csubu reptér tervezői ott vágták a költséget, ahol érték, s így sikerült az előirányzott keretnél 120 milliárd jennel (216 milliárd forinttal) olcsóbban kijönniük, ami a teljes beruházást tekintve 15%-os megtakarítást jelent. A kiadások mellett az árakból is sikerült faragni. Egy Boeing 747-esnek kiadott leszállási engedély például csak potom 655 ezer jenbe (kb. 1,2 millió HUF) kerül, ami a Tokió környéki Narita, illetve a már emlegetett oszakai Kanszai repterek árainál jóval alacsonyabb összeg.


Klikk a képre!
Az új reptér vezetői Csubut elsősorban a légi-áruszállítítás központjának szánják. A Magyarországon is jelenlevő, Aichi központú Denszó, az egyik legnagyobb autóalkatrészgyártó japán cég például alig várta már, hogy nyisson a reptér, melynek segítsétével szállítási költségeinek 20%-át kívánja lefaragni. Az új reptérről exportál a Mitsubishi konszern nehézipari szakága is, nagojai üzemében a Mistubishi a legújabb Boeing 787-es repülőgépek szárnyait gyártja 2006-tól. De a nonstop üzemelő Csubut használja majd a Toyota és a Nippon Express is.

A kilátások nem ilyen rózsásak az utasszállító gépek esetében. Noha Csubu reméli, hogy Kelet-ázsia átszállóközpontjává válik, szakértők nem hiszik hogy térség legkedveltebb repülőterének számító Dél-koreai Icsonnal felveheti a versenyt. A Japán nyugati partjaitól hajóval csak másfél órára levő, nagy, modern reptérrel, jó átszállásokkal és a Csubu árainál 40%-al olcsóbb leszállási engedélyekkel büszkélkedő Icson már régóta elcsábította a japán repterekről a szigetország nyugati felének utasait. Az utasok szemében szálka az is, hogy a főleg Ázsiára, s azon belül Kínára és Dél-Koreára koncentráló légikikötőnek Európával eddig még csak egyetlen párizsi összeköttetése van, és Észak-Amerikába is csak két járat indul.