Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Putyin bosszúja, vagy az évszázad adócsalása? - végjátékához ért a Jukosz-sztori

2004.07.08. 11:38
A Jukosz olajipari óriás és az orosz kormány között hosszú hónapok óta dúló harc a végéhez közeledik. A kormány a vállalatot és annak vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt adócsalással vádolja. Az egykor legnagyobb orosz olajipari vállalat értéke a harmadára esett. Hogyan jutott a csőd közelébe a Jukosz, és miért fenyegeti börtön Oroszország leggazdagabb emberét, aki nem mellesleg Putyin elnök ellenzékének egyik legfőbb támogatója?
Csütörtökön járt le az a határidő, melyet az orosz hatóságok adtak a Jukosznak, hogy kifizesse közel hétmilliárd dolláros adótartozását.

Adótartozás

A hatóságok szerint az óriásvállalat adótartozása majdnem hétmilliárd dollár, ennek kifizetése pedig a Jukosz csődjét jelentené. A végrehajtók július 8-ig, vagyis csütörtökig adtak haladékot a Jukosznak, hogy kifizesse a 2000-ről megítélt adóhátralékát. Ez 3,4 milliárd dollárnyi tartozást jelent, de ezen felül az adóhatósság további 3,4 milliárdot kér számon a 2001-es évről is.

Mihail Hodorkovszki
A Jukosz azt állítja, hogy csak 800 millió dollár van készpénzben számláin. Ahhoz, hogy teljesíteni tudja tartozását, el kellene adnia ingóságait. A cég számláit azonban zárolták, vagyoneladási jogát befagyasztották. Emiatt pedig a cég folyamatos működése is lehetetlenné vált, hiszen még dolgozóinak bérét sem tudja kifizetni.

A cég arra is figyelmeztet, hogy csökkenti kitermelését és szállítását, sőt, kérdésessé válhat a Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovákiának történő csővezetékes szállítás is a következő hónaptól. Magyarország esetében ez különösen nagy gondot jelenthet, hiszen az ország szükségleteinek hatvan százaléka innen származik.

A mindenkit foglalkoztató kérdés azonban továbbra is az, hogyan jutott el az egyik legnagyobb olajvállalat, és egyben az egyik legnagyobb orosz cég addig, hogy csődöt jelentsen?

Figyelmeztetés

Oroszország olajkitermelésének húsz százalékát a Jukosz termeli napi 1,6 millió hordóval. Ezen kívül a cég adja az ország GDP-jének öt százalékát. De ezt még növelni is kívánta. A Jukosz tavaly majdnem megvette a Szibnyefty olajvállalatot, annak a Roman Abramovicsnak a cégét, aki mostanában leginkább az angol focicsapat, a Chelsea tulajdonosaként szerepel a hírekben. Az üzlet azonban meghiúsult, miután letartóztatták Hodorkovszkijt.

Ki Mihail Hodorkovszkij?
Tavaly őszig Mihail Hodorkovszkij volt Oroszország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb embere. Ő volt az egyik legnagyobb haszonélvezője a kilencvenes években lezajlott orosz privatizációnak, amikor az állami tulajdonú cégeket nevetségesen alacsony összegekért adták el.

Hodorkovszkij karrierje kezdetén a kommunista párt tagjaként tevékenykedett. 1987-ben - négy évvel a rendszer bukása előtt - megalapítja a Menatep elődjét, egy bankot. (A milliárdos egészen tavalyig a Menatep csoporton keresztül irányította a Jukoszt.) Hodorkovszkij első millióit a kilencvenes évek elején szerezte, amikor bankja részesedést szerzett több privatizálandó vállalatban.

Már milliárdosként vette meg a Jukoszt 1995-ben, mindössze 350 millió dollárért. Szakértők szerint az összeg mélyen alulértékelte a vállalat valódi értékét. A baj ott kezdődött, amikor a többi orosz oligarchával ellentétben Hodorkovszkijt nem csak az érdekelte, hogyan gyarapítsa még jobban milliárdjait, hanem a politikával kezdett kacérkodni.

Hatalmas vagyonából több ellenzéki pártot - köztük a kommunista pártot - is támogatni kezdett, ezen kívül újságokat, újságírókat is pénzelt. Támogatói szerint növekvő befolyása és népszerűsége nem tetszett a Kremlnek. Szerintük Putyin elnök a Hodorkovszkij ellen indított hadjárattal figyelmezteti a többi oligarchát, hogy nem próbálkozzanak a politikával.

Hodorkovszkij jelenleg is börtönben ül, pere július 12-én kezdődik.

Az orosz kormány azzal vádolja a Jukoszt, hogy az 1990-es években kijátszotta az orosz törvényeket annak érdekében, hogy kevesebb adót fizessen. A Jukosz szerint azonban akkoriban valamennyi lépése törvényesnek számított.

A vállalat ellen az első figyelmeztetés az volt, amikor letartóztatták Platon Lebegyevet, Hodorkovszkij jobbkezét. Három hónappal később pedig magát a vezért is őrizetbe vették, amikor magánrepülőgépe leszállt egy szibériai nagyváros, Novoszibirszk repülőterén. A hatóságok letartóztatását azzal indokolták, hogy nem jelent meg egy kihallgatáson, és ki sem mentette magát. Magát a Jukosz olajcéget előtte hónapokig vizsgálta az igazságszolgáltatás.

Azóta Hodorkovszkij és tulajdonostársai állandó nyomás alatt vannak, hogy adják át az államnak a Menatep csoporton keresztül birtokolt 44 százaléknyi Jukosz-részededésüket. A Kreml ugyanis a társaság részvénypakettjét szeretné megkaparintani, vagyis visszaállamosítanák a céget. Ennek átadására azonban nem tudták rávenni Hodorkovszkijt.

Hodorkovszkij üzlettársainak egy részét időközben letartóztatták, köztük néhányat el is ítéltek. Többségük külföldre menekült, az orosz hatóságok tíz vállalatvezetőt vetetettek fel az Interpol körözési listájára. Ám hiába van a Jukosznak új vezetése, a társaság azóta is folyamatos támadásnak van kitéve.

Politikai vagy gazdasági támadás?

Mihail Hodorkovszkij támogatói szerint Vladimir Putyin orosz elnök és bizalmasainak támadása a Jukosz ellen része annak a hadjáratnak, amit a Kreml folytat az orosz milliárdosok ellen. Vagyis azok ellen, akik bármilyen módon beleszólhatnának a politikába.

A BBC-Online szerint az oroszok egy része politikai motivációkat sejt a támadássorozat mögött. A többség azonban örül Hodorkovszkij letartóztatásának, mert nagy ellenszenvvel viseltetnek az oligarchák ellen. Általános vélemény Oroszországban, hogy a kilencvenes években a privatizáció a szabad rablás ideje volt.

A legtöbb elemző azonban inkább gazdasági okokat sejt az ügy mögött. Hodorkovszkij letartóztatása azután történt, hogy befejeződött a Jukosz és a Szibnyefty egyesülése. Ezzel a világ negyedik legnagyobb olajvállalata jött volna létre, és Oroszország olajkitermelésének harminc százalékát tartotta volna kézben.

Ráadásul az egyesített cég részvényeit külföldieknek akarták adni. A hírek szerint az Exxon Mobillal és a Chevron Texacóval kezdtek tárgyalásokat az ügyben. Elemzők szerint azonban a Kreml nem engedhette, hogy magánszemélyek az állam megkerülésével kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Államok óriáscégeivel az orosz olajról. A cél egyértelműnek tűnik: az állam bármi áron magának akarja az aranytojást tojó tyúkot.

Hodorkovszkij letartóztatása után az új vezetés megértette a figyelmeztetést, és sietve kijelentette, nemhogy tárgyalni, de találkozni sem hajlandó külföldi társaságok képviselőivel.

A többiek sem ússzák meg

Vladimir Putyin
A vádakat Putyin természetesen visszautasítja, és állítja, nem céljuk a Jukosz tönkretétele. A Corrierre della Sera olasz napilapnak nyilatkozva az orosz elnök törvényesnek nevezte a letartóztatást. Szerinte korábban a milliárdos üzletemberek azt hitték, hogy saját törvényeik szerint élhetnek, de most világossá tették mindenkinek, hogy ez nem így van.

December végén az orosz állami számvevőszék bejelentette, hogy felülvizsgálja az elmúlt tíz év privatizációs ügyeit. Állításuk szerint nem felülvizsgálni akarják a szerződéseket, csak le kell sújtani azokra, akik a privatizációs folyamat során törvénysértést követtek el. Ez öt-tíz oligarchát érinthet.

Január végén már olyan hírek láttak napvilágot, hogy a nagy cégek önként mondanak le adókedvezményekről. A megfélemlített oligarchák egymást túllicitálva biztosították támogatásukról Putyint.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.