Kamatemelési hullámot indíthat az MNB

2008.10.23. 08:33
A magyar központi bank váratlan lépése és a tőkepiacokon eluralkodó bizonytalanság hatására megnövekedtek egy esetleges kelet-európai régiós ragály (többek között Lengyelország és Románia irányába) kialakulásával kapcsolatos félelmek - foglalja össze a Financial Times a feltörekvő európai piacok szerdai fejleményeit.

A magyar jegybank lépése hasonló intézkedések megtételére kényszerítheti a régió jegybankjait - írja kereskedők véleményére hivatkozva a Financial Times szerda esti cikke (ennek egyelőre némiképp ellentmond a török jegybank szerde délutáni döntése, miszerint változatlanul hagyta alapkamatát). Neil Shearing, a Capital Economics közgazdásza szerint a szerdai nap piaci mozgásai egyértelműen azt jelentik, hogy az esetleges régióbeli kamatvágások várhatóan nem tudják felvenni a versenyt az Európai Központi Bank kamatcsökkentéseivel.

A Financial Times közgazdászokra hivatkozva azt írja, hogy a magasabb alapkamatok még inkább felgyorsíthatják a régió gazdasági visszaesését, és lehetséges, hogy Magyarország (amely ország már így is a legalacsonyabb növekedési ütemet tudja felmutatni a balti országokat leszámítva) jövőre recesszióba süllyed. Az FT szintén megemlíti a Danske Bank elemzőinek véleményét, miszerint a kamatemelések nemcsak a gazdasági növekedésre vannak negatív hatással, hanem a bankok finanszírozási költségeire is.

A gazdasági újság online verziója idézi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdai kijelentését is, miszerint a kormány támogatja a Magyar Nemzeti Bankot abban, hogy minden lépést megtegyen, amit a forint védelmében szükségesnek lát.

A Financial Times cikke azt is megjegyzi, hogy továbbra sem világos, hogy a Nemzetközi Valutaalap milyen módon nyújt segítséget Magyaországnak (technikai segítségre vagy pénzügyi támogatásra számíthat-e hazánk). A miniszterelnök ugyanis a szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy zajlanak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha ennek a végére érnek, akkor tájékoztatják a nyilvánosságot.

A gazdasági újság egyúttal megemlíti, hogy Viktor Juscsenko ukrán elnök bejelentette, hogy az ukrán központi bank 3.3 milliárd dollár értékben avatkozott be a devizapiacon az elmúlt hónapokban a hrivnya támogatása érdekében. Így az ország külföldi devizatartalékai 34.3 milliárd dollárra csökkentek. A szerdai napon nem láttak napvilágot új hírek a Kijev és az IMF delegáció között zajló egyeztetésekről (az eddigi információk szerint Ukrajna 14 milliárd dolláros külső segítséget kap).