Megeszik az élősködőket
Az "ügyfelek" - amelyek lehetnek ragadozók és növényevők is - rendszeresen ellátogatnak a zátonyoknál található "tisztító állomásokra", ahol a szolgálatot teljesítő apró halacskák megszabadítják őket a bőrük alá költőző különféle parazitáktól.
Egyes féregtelenítők azonban csalnak, és a kellemetlenkedő állatkák helyett a kuncsaft testét fedő nyálkából, sőt szélsőséges esetben az illető húsából csippentenek ki egy darabot. A kísértés igen nagy, hiszen a nyálka energiadús és keresés nélkül megtalálható, míg a parazitákat fel kell kutatni - magyarázta Bshary a New Scientist című folyóiratban.
Nem lehet megtalpalni?
Az agresszív példányok ebben a műfajban is előnyben vannak, hiszen ha csalást szimatolnak, egyszerűen megeszik a szolgáltatási szektor méltatlan képviselőjét. Képzeljük el, mennyivel egyszerűbb dolgunk lenne a Mister Minit-alkalmazottakkal ragadozó életmód esetén.
Hendikepes növényevők
A növényevők azonban nem tudnak közvetlen bosszút állni. Ez elvileg azt jelentené, hogy a csalás elterjedne és a szolgáltatás színvonala addig zuhanna, amíg a tisztogató halak már csak annyi valódi parazitát távolítanának el, hogy a gazdaállat éppen hogy ne pusztuljon el és képes legyen visszatántorogni az újabb és újabb kezelésekre. A halak azonban nem követik a budapesti fodrászok metódusát. Bshary és Schaffer megfigyeléseiből kiderül, hogy a korallzátonyon a szolgáltatás színvonala kifejezetten magas. Hogy miért?
Szomorú konklúzió
A vendégek - például a hosszú orrú papagájhal - a territóriumukon belül található tisztító állomások közül egyre ritkábban látogatják azokat, ahol csalnak. "Nem lennék meglepve, ha ismétlődő panaszok esetén az ügyfelek egyes állomásokat már egyáltalán nem ejtenének útba" - fogalmazott Bshary. A liberális kapitalista eszméket tehát érdemesebb lenne halak között terjeszteni - vonta le a következtetést az Index Nagypolitikai Elemző Csoportja.