Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Hogyan szorítanak meg mások?

2006.10.12. 13:45
Nemcsak Magyarországon és a többi új uniós tagállamban jelent problémát az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése. A maastrichti kritériumok a régi EU-tagok közül is csak négynek nem okoztak problémát, a többieknél stabilizációs program kellett, aminek végrehajtása hosszabb volt a tervezettnél.

Az európai uniós tagországok közül az euró bevezetésének évében, 1999-ben csak négy (Franciaország, Finnország, Írország és Luxemburg) felelt meg mindenben a bevezetés feltételeit előíró maastrichti kritériumoknak. A többi euróövezeti országnak stabilizációs programot kellett végrehajtania, ráadásul a rövid távon hatásos megszorítások egy része hosszú távon nem bizonyult tartósnak - olvasható az Ecostat Mikroszkóp című kiadványának legújabb számában.

Rossz példa van bőven 

Az eurózóna több tagállamában jelenleg sem felelnek meg valamennyi maastrichti előírásnak. A legtöbb problémát a GDP-arányos államadósság 60 százalék alatt tartása jelentette, a határértéket átlépte a többi kritériumnak megfelelő Ausztria, de bőven fölötte van a legtöbb nehézséggel bajlódó Olaszország is. Voltak évek, amikor a maastrichti előírásokat nem sikerült betartani Németországban, Görögországban, vagy az 1999-ben még eurókompatíbilis Franciaországban sem.

Az új tagállamok euróövezeti útja sem könnyebb. A monetáris unióhoz csatlakozás feltételeit eddig csak Szlovénia teljesítette - Ljubljana a jövő év elején be is vezetheti az eurót -, a többieknél vagy a gyors gazdasági növekedés miatt felpörgött infláció, vagy a magas államadósság jelent problémát.

A legtávolabb az eurótól

Előbbi csoportba tartoznak a balti államok, de a Mikroszkóp szerzői ide sorolják Csehországot és Szlovákiát is, míg utóbbiba a két szigetország, Málta és Ciprus sorolódhat. Lengyelországban a kamatszint hektikus alakulásának kellene véget vetni, de a legrosszabb helyzetben hazánk van. A tanulmány szerzői szerint Magyarország euróövezeti tagsága került időben a legtávolabb, hiszen egyetlen előírás teljesítésére sincs reális esély a közeljövőben.

A következő években nemcsak a magyar helyzet javulására van csekély esély. A litván gazdaságot a gyors növekedés miatt folyamatos egyensúlyi zavarok jellemezhetik az Ecostat szerint - akárcsak a két másik balti országot -, Csehországban az államháztartási deficit ciklikus mozgása jelent gondot, amit tovább fokozhat a belpolitikai válság.

A régi tagállamok közül Olaszországk nem tud mit kezdeni a magas deficittel és az eladósodottsággal, de Ausztriában is elhúzódott a stabilizáció a fiskális politika fellazítása miatt. A szerzők a negatív példák között említik Görögországot és Portugáliát, ugyanakkor sikertörténetként tartják számon a nemzetközi dekonjunktúra idején a gazdasági növekedés gyorsítására törekvő fejlesztéspolitikát megvalósító Spanyolországot.

Visszafogás és reform 

A nemzetközi tapasztalatok alapján az Ecostat szakértői azt mondják: az egyensúlyi kényszerek alapján a magyar gazdaságot rövid időn belül alkalmassá kell tenni arra, hogy teljesítményét gyorsan és jelentősen növelje. A lakossági túlfogyasztást gazdasági lehetőségeinkhez kell igazítani, és a nagy ellátórendszerek reformját végre kell hajtani.

A tanulmány készítői szerint jó döntés volt, hogy a konvergenciatervben nincs eurócsatlakozási céldátum, de az ellátórendszerek átalakítását a közeljövőben el kell kezdeni. Ehhez a szakértők szerint több kormányzati cikluson átnyúló társadalmi és politikai megegyezésre van szükség.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!