A kínaiak elfoglalják Szibériát

2006.08.03. 09:59
Szibériában egymillió hektárnyi erdőt, az Urálban pedig több százezer hektár mezőgazdasági területet vennének hosszú távra bérbe kínaiak, írja az orosz sajtó. Az orosz lapok kínai veszélyt emlegetnek, ám a szakértők szerint Peking nem dolgozott ki semmilyen tudatos expanziós tervet.

Az orosz és a kínai erdőgazdálkodási hivatal helyettes vezetői a napokban Moszkvában tárgyaltak arról, hogy a két ország közös vállalatot hoz létre Szibériában fakitermelésre és feldolgozásra. A mintegy egymilliárd dollárosra tervezett beruházáshoz Kína biztosítaná a tőkét, az orosz fél pedig 25 évre egymillió hektárnyi erdőt biztosítana, a jelenlegi elképzelések szerint Szibéria nyugati részén, a Tyumenyi körzetben.

A közös vállalat kísérleti jellegű lenne, hasonló elképzelések megvalósításában szívesen részt vennének az Irkutszki körzet vezetői is - írta a Nyezaviszimaja Gazeta című lap. Oroszország legjelentősebb erdei Krasznojarsz, Irkutszk és Tyumeny térségében találhatók.

Ezer tehervagon naponta

Nem gyártják a Cheryt
Az adókedvezmények hiánya miatt befagyasztották a kínai Chery autók oroszországi gyártásának tervét, írta a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap. A kínai gyár és az orosz Transzszerviz holding tavaly októberben hozott létre közös vállalatot Chery Motors néven Novoszibirszkben. A tervek szerint 1,5 milliárd rubeles (közel 56 millió dolláros) beruházással hoztak volna létre összeszerelő üzemet a kínai Chery A21 modell gyártására. A Szibériában gyártott kínai Cheryt kategóriájához képest meglehetősen alacsony áron, 15 ezer dollárért tervezték értékesíteni. A közös vállalat idén októberben kérte az illetékes orosz minisztériumtól, hogy mentesítsék az importvám alól a behozott alkatrészeket, de Moszkvából mostanáig semmiféle válasz nem érkezett, közölte a Chery Motors képviselője.

A Komszomolszkaja Pravda szerint jelenleg napi átlagban ezer rönkfával megrakott tehervagon érkezik Oroszországból Kínába, ahol az ország méreteihez képest kritikusan kevés, 95 millió hektár erdő maradt a rendkívül intenzív fakitermelés miatt. Ezzel egy időben több százezer parlagon lévő mezőgazdasági területet ajánlott a jekatyerinburgi kínai főkonzul figyelmébe a Szverdlovszki körzet helyi kormányának mezőgazdasági minisztere. A helyi orosz vezetés elképzelései szerint ezekből a területekből 49 évre vehetnének bérbe földet kínai bevándorlók.

Orosz részről a javaslatot azzal magyarázták, hogy Kínából nagy számban érkeznek kínai vendégmunkások az Urál térségébe, ahol főként kereskedelemmel foglalkoznak, illetve építkezéseken dolgoznak. "Köztudott, hogy a kínaiak a zöldségtermesztésről és a sertéstenyésztésről híresek" - idézte a helyi orosz vezetőket a Nyezaviszimaja Gazeta, amely arra is emlékeztetett, hogy a migrációs folyamatokat vizsgáló Ázsiai-Csendes-óceáni Intézet adatai szerint jelenleg mintegy 270 társaság foglalkozik Kínában azzal, hogy munkaerőt közvetítsen Oroszországba.

Kínai veszély?

Az orosz lapok által emlegetett "kínai veszély" megalapozottságát cáfolta Szergej Luzjanyin professzor, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Intézetének ismert sinológusa a BBC orosz nyelvű adásának adott nyilatkozatában. A professzor szerint egyrészt Peking nem dolgozott ki semmilyen tudatos expanziós tervet, amelyben szerepelne a szibériai erdők megszerzése, másrészt a külföldi munkaerő sem Kínából, hanem a közép-ázsiai térségből áramlik elsősorban Oroszországba. Mint mondta, jelenleg mintegy 250 ezer kínai dolgozik Oroszországban, velük szemben a Közép-Ázsiából érkezett munkavállalók száma mintegy egymillió.

Szergej Luzjanyin ugyanakkor nyomatékosan azt tanácsolta a helyi orosz hatóságoknak, hogy különös figyelemmel legyenek a kínaiakkal tervezett közös vállalkozások környezetvédelmi vonatkozásaira.