Mária
-7 °C
3 °C

A piacnak nem tetszene a nagykoalíció

2006.01.12. 10:02
Az idén Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is választásokat tartanak. A választások előtt fokozódik az általános piaci bizonytalanság. A Portfolio felvázolta a lehetséges forgatókönyveket és gazdasági kockázatokat.
Áprilisban vagy májusban Magyarországon, júniusban Csehországban, míg szeptemberben várhatóan Szlovákiában kerül sor parlamenti választásokra a régióban. A múlt év októberi lengyel választást követően már most napirendre került az előrehozott választások lehetősége. A referendumok előtt az elmúlt évtized tapasztalatai alapján fokozódik az általános piaci bizonytalanság, melyre a kétesélyes, illetve nehezen kiszámítható kimenetel miatt most is mutatkozik esély. A leendő kormányok piacok általi megítélésénél előtérbe kerül a kormányt alakító párt(ok) euró-bevezetéssel kapcsolatos álláspontja.

A régiós piacok viszonylag szoros együttmozgása jól ismert jelenség mind a részvény-, mind a deviza-, mind az állampapír-piacokon, így egy-egy visegrádi ország belpolitikai jellegű fejleményei, például a választások a többi országra is kihathatnak. Érdemes ezért már idejekorán felkészülni a lehetséges forgatókönyvekből és kockázatokból, hogy megfelelő befektetési stratégiával vághassunk neki a következő hónapoknak. A legfrissebb politikai-gazdaságpolitikai fejlemények rövid összefoglalójához az Erste Bank régiós elemzőinek anyagát hívtuk segítségül.

Csehország: törékeny parlamenti többség

A kétszáz fős cseh parlamentben a kormányt az a 101 képviselőt kitevő koalíció alkotja, melyet a szociáldemokraták (vezető kormánypárt), a kereszténydemokraták és a szabadságpártiak alkotnak. A székek számából is látható, hogy igencsak törékeny kormányzati többségről van szó Csehországban, mely gyakran ellenzéki pártok (elsősorban a kommunisták) képviselőinek külső támogatására szorul bizonyos törvények keresztülviteléhez.

A szociáldemokrata vezetésű kormányt az elmúlt 4 évben 3 miniszterelnök irányította. A jelenlegi kormányfő Paroubeknek sikerült a tavaly tavaszi mintegy 20 százalékos ellenzéki polgári demokrata párttal szembeni hátrányt a legfrissebb adatok szerint 5 százalékosra csökkenteni. Ennek ellenére az Erste cseh elemzője szerint nem valószínű, hogy júniust követően kormányt tudna alakítani.

1.) jobboldali koalíció (polgári demokraták+kereszténydemokraták, jelenleg 102 mandátumra kapnának felhatalmazást) ennek esélye 40%-os, piaci fogadtatása: pozitív

- 15%-os egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, nyugdíjkifizetések csökkentése
- rövid távú negatív hatások a költségvetési egyenlegre (mintegy 50 milliárd CZK)
- a privatizációs folyamat elsősorban tőzsdei bevezetések segítségével folytatódhat, elképzelhető a befektetésösztönző elemek visszafogása
- óvatos hozzállás az euró-bevezetéshez, "előbb a reformok, aztán az euró"-jellegű taktika

2.) kisebbségi szociáldemokrata kormány a kommunisták külső támogatásával, 30%-os valószínűség, piaci fogadtatása: negatív

- csak visszafogott ütemű társasági nyereségadó-csökkentés, magasan maradó személyi jövedelemadó, a közvetlen adóelvonás továbbra is elsődleges jelentőségű
- átfogó, mélyreható reformok helyett csupán bizonyos területeken reform (pl. nyugdíjrendszer)
- közvetlen értékesítéssel megvalósítandó privatizációk, megmaradó befektetésösztönző rendszer
- várhatóan megerősített 2010-es euró-bevezetési céldátum, de az elmaradó átfogó reformok miatt ennek valószínűsége csökkenhet

3.) nagykoalíciós kormány alakítása (polgári demokraták és szociáldemokraták, 20%-os valószínűség, piaci fogadtatás: semleges

- a polgári demokraták az 1999-2002 közötti időszak nagykoalíciójából nem túl kedvező emlékekkel rendelkeznek, így kevés az esélye ennek a lehetőségnek
- inkább krízismegoldásnak számítana, nem töltené ki a 4 éves ciklust, nagyobb reformokra nincs esély, piacilag semleges lenne

4.) jelenlegi kormány marad hatalmon (szociáldemokraták+kereszténydemokraták +szabadságpártiak) 10%-os valószínűség, piaci fogadtatás: semleges

- mivel ez a három párt még koalíciót alkotva sem érné el a parlamenti többséget, azaz továbbra is külső támogatásra szorulna, így ennek a kimenetelnek az esélye csekély
- a ciklus alatti kormányátalakítások, illetve előrehozott választások valószínűek

Magyarország: amerikai mintára - semleges piaci hatás várható

Az MSZP 178, az SZDSZ 20, a Fidesz 164, az MDF 24 helyet szerzett a 2002-es parlamenti választásokon. Az MDF-ből 4 képviselő azóta a Fidesz létszámát, míg 12 a függetlenekét gyarapította. Az MSZP-SZDSZ koalíció fokozottan törékeny, melyet a 2005-ös államfőválasztás eredménye is mutat: az ellenzék jelöltje került a posztra. A jelenlegi miniszterelnök 2004. szeptembere óta irányítja a kormányt. A parlamenti választások nagyobb valószínűséggel áprilisban, esetleg májusban lesznek, míg az önkormányzati voksolás október körül várható.

Az Erste magyar elemzője, Nyeste Orsolya szerint egyelőre bizonytalan, hogy az SZDSZ a parlamentbe bekerüléshez szükséges 5%-os küszöböt teljesíteni tudja, míg megítélése szerint az MDF-nek erre minimális az esélye. Mivel a két nagy pártnak közel azonos a politikai támogatottsága, ezért a kispártok szavazatai a mérleg nyelvét jelenthetik a választási végeredmény megállapításakor. A fej-fej melletti küzdelem miatt a választási kampány nem az érdemi (reform), hanem jellemzően populáris kérdésekről (energiaárak, nyugdíjemelések, közszféra béremelések, szociális támogatások) szól, emellett megfigyelhető, hogy a két nagy párt küzdelme amerikai mintára olykor a két pártvezető (Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor) küzdelmére korlátozódik.

A piac egybehangzó véleménye szerint a magyar politika előtt álló legfontosabb és legsürgősebb feladat az államigazgatás, illetve az egészségügy, az oktatás és az adórendszer mélyreható átalakítása. Nyeste Orsolya szerint a piac annak reményében nem "bünteti meg" a kormányt (erőteljes piaci korrekció a külföldiek elfordulása miatt, nem finanszírozzák tovább az államháztartási és folyó mérleg hiányt), hogy a reformok a választásokat követően rövid időn belül megindulnak. A befektetők már jót és rosszat is átéltek mindkét párt kormányciklusa alatt, ebből a szempontból lényegében semleges, hogy melyik politikai erő kerül a hatalomra - véli az Erste szakértője. Egyértelmű a piac elvárása, fontos, hogy ne csalódjanak a befektetők. Előnyös lenne, ha a hatalomra kerülő kormány a minimálisan szükségesnél lényegesen erősebb parlamenti támogatottságot szerezne.

1.) MSZP+SZDSZ-kormány marad hatalmon, 45%-os valószínűség, piaci fogadtatás: pozitív

- elkezdődő straukturális reformok, adóreform - kissé bizonytalanabb út az euró-bevezetéshez

2.) Fidesz-kormány, 40%-os valószínűség, piaci fogadtatás: enyhén negatív

- amennyiben az MDF nem éri el az 5%-os küszöböt, akkor kisebbségi kormányt alakít
- az elmúlt időszakban olykor nacionalista, piacgazdaság-ellenes kijelentéseket tett (pl. privatizáció felülvizsgálat)

3.) Fidesz-MDF-kormány, 15%-os valószínűség, piaci fogadtatás: pozitív

- kockázat az ellenséges érzelmek megléte a két párt között
- elinduló strukturális reformok, kissé radikálisabb adóátalakítások
- kissé világosabb euró-bevezetési pálya

4.) MSZP+Fidesz-nagykoalíció, 0-2%-os valószínűség, piaci fogadtatás: negatív

- a nagykoalíció (a németországi kimenetel megismétlése igen valószínűtlen Magyarországon), bekövetkezése bizonytalanságot hozhat a piacra

Szlovákia: búcsú az egykulcsos adórendszernek és a 2009-es eurónak?

A kisebbségi kormányt alkotó 3 párt a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szavazatoknak összesen csupán a 29%-ára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki párt (Smer) egyedül is 34%-os támogatottsággal készül a várhatóan szeptemberben megrendezésre kerülő parlamenti választásokra. A 150 fős szlovák törvényhozásban jelenleg 8 párt színeiből vannak képviselők, és a közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy a szétdarabolt szerkezet továbbra is fennmaradhat (5% feletti küszöböt ennyi párt legalább elérne).

A domináns parlamenti erő a közepes és alacsony jövedelműeket megcélzó Smer, melynek egyes tagjai az euró-bevezetés későbbre halasztását is megemlítették, illetve jelezték, hogy a jelenlegi kormány által végrehajtott bizonyos reformokat visszafordítanák, ha ők kerülnének hatalomra. Többek között bizonyos termékekre ismét bevezetnék a kedvezményes ÁFA-kulcsot, speciális társasági nyereségadót szabnának ki bizonyos vállalatokra és kétkulcsos személyi jövedelemadó-rendszert vezetnének be. A 19%-os egykulcsos szlovák adórendszert tehát megszüntetnék. Az adóváltoztatások kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a költségvetési pozícióra.

Az elmúlt egy év politikailag legnagyobb nyertese a most mintegy 20%-ponttal nagyobb támogatottságot élvező Smer. A párt dominanciája azonban csökkenhet a választások közeledtével. Az Erste elemzői szerint ugyanis az idő múlása a jelenlegi kormánypártoknak kedvez, mivel egyre inkább érezhetővé válik a választópolgárok számára a reformok kedvező hatása. Az alacsony választási részvételi arány szintén a jelenlegi kormánypártoknak kedvezne, mivel ilyen esetben épp a fiatal (jellemzően 30 év alatti) korosztály maradna távol az urnáktól, amely a Smer legfőbb bázisát képezi. Mindezek ellenére a bank szakértői úgy látják, hogy a Smer hatalomra fog jutni egy, vagy két kisebb párttal koalícióban.

1.) Smer és egy, vagy két kisebb kormányoldali, vagy ellenzéki párt koalíciója, 40%-os valószínűség, piaci fogadtatás: enyhén negatív

- az egyik legnagyobb kockázat ezen kormánykoalíció esetén az euró-bevezetés későbbre halasztása lehet

2.) Kisebbségi kormány a Smer és egy, vagy két mostani kisebb ellenzéki párt koalíciójaként, 25%-os valószínűség, piaci fogadtatás: negatív

- az egyik legnagyobb kockázat ezen kormánykoalíció esetén az euró-bevezetés későbbre halasztása, illetve az eddigi reformfolyamat visszafordítása lehet
- fontos kockázat ezen felállásnál, hogy politikailag kiszámíthatatlan pártok is részt vennének benne (pl. Meciar-vezette HZDS)

3.) a jelenlegi koalíció fennmarad, vagy pl. a Smer, illetve egyéb pártok csatlakoznak hozzá, 25%-os valószínűség

- a legfrissebb közvéleménykutatások alapján a jelenlegi koalíció egyedül nem lenne képes többséget szerezni, ha a negyeidk párt politikai támogatottsága kicsit, de meglenne vele a többség, úgy esély mutatkozik arra, hogy folytatódjanak a jelenlegi programok

5.) ezektől eltérő forgatókönyv a szétdarabolt politikai erőviszonyok, a viszonylag nagyszámú párt miatt, valószínűség 10%

Lengyelország: nagykoalíció kilátásban

A tavaly októberi parlamenti választások után a közvélemény-kutatások alapján váratlanul nem a Polgári Platform (PO), hanem a Jog és Igazság Pártja (PiS) jutott hatalomra kisebbségi kormány formájában, miután nem tudtak koalíciós egyezségre jutni a PO-val.

Az Erste lengyel elemzője szerint a PiS belefárdahat abba, hogy folyton kisebb (szélsőségesebb nézeteket valló) pártok külső segítségéhez folyamodjon bizonyos törvények elfogadatásához. A napokban szavazásra bocsátandó költségvetés elutasítása esetére a PiS előrehozott választásokat helyezett kilátásba, mely a kisebb pártok számára hátrányos lenne (gyenge szereplési kilátások).

Az a tény, hogy a PiS a leváltott pénzügyminisztere helyére az ellenzéki PO gazdasági kabinetjének vezetőjét nevezte ki, a két párt közötti egyértelmű közeledés jele az Erste szakértője szerint. Az a legvalószínűbb kimenetel, hogy a kormányátalakítások következtében a PO is hatalomra kerül, azaz lényegében nagykoalíciós kormányzás alakulna ki. A PiS az euró-bevezetés csúsztatása, míg a PO annak minél hamarabbi levezénylése felé hajlik.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.