Dezső
12 °C
25 °C

A piacnak nem tetszene a nagykoalíció

2006.01.12. 10:02
Az idén Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is választásokat tartanak. A választások előtt fokozódik az általános piaci bizonytalanság. A Portfolio felvázolta a lehetséges forgatókönyveket és gazdasági kockázatokat.
Áprilisban vagy májusban Magyarországon, júniusban Csehországban, míg szeptemberben várhatóan Szlovákiában kerül sor parlamenti választásokra a régióban. A múlt év októberi lengyel választást követően már most napirendre került az előrehozott választások lehetősége. A referendumok előtt az elmúlt évtized tapasztalatai alapján fokozódik az általános piaci bizonytalanság, melyre a kétesélyes, illetve nehezen kiszámítható kimenetel miatt most is mutatkozik esély. A leendő kormányok piacok általi megítélésénél előtérbe kerül a kormányt alakító párt(ok) euró-bevezetéssel kapcsolatos álláspontja.

A régiós piacok viszonylag szoros együttmozgása jól ismert jelenség mind a részvény-, mind a deviza-, mind az állampapír-piacokon, így egy-egy visegrádi ország belpolitikai jellegű fejleményei, például a választások a többi országra is kihathatnak. Érdemes ezért már idejekorán felkészülni a lehetséges forgatókönyvekből és kockázatokból, hogy megfelelő befektetési stratégiával vághassunk neki a következő hónapoknak. A legfrissebb politikai-gazdaságpolitikai fejlemények rövid összefoglalójához az Erste Bank régiós elemzőinek anyagát hívtuk segítségül.

Csehország: törékeny parlamenti többség

A kétszáz fős cseh parlamentben a kormányt az a 101 képviselőt kitevő koalíció alkotja, melyet a szociáldemokraták (vezető kormánypárt), a kereszténydemokraták és a szabadságpártiak alkotnak. A székek számából is látható, hogy igencsak törékeny kormányzati többségről van szó Csehországban, mely gyakran ellenzéki pártok (elsősorban a kommunisták) képviselőinek külső támogatására szorul bizonyos törvények keresztülviteléhez.

A szociáldemokrata vezetésű kormányt az elmúlt 4 évben 3 miniszterelnök irányította. A jelenlegi kormányfő Paroubeknek sikerült a tavaly tavaszi mintegy 20 százalékos ellenzéki polgári demokrata párttal szembeni hátrányt a legfrissebb adatok szerint 5 százalékosra csökkenteni. Ennek ellenére az Erste cseh elemzője szerint nem valószínű, hogy júniust követően kormányt tudna alakítani.

1.) jobboldali koalíció (polgári demokraták+kereszténydemokraták, jelenleg 102 mandátumra kapnának felhatalmazást) ennek esélye 40%-os, piaci fogadtatása: pozitív

- 15%-os egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, nyugdíjkifizetések csökkentése
- rövid távú negatív hatások a költségvetési egyenlegre (mintegy 50 milliárd CZK)
- a privatizációs folyamat elsősorban tőzsdei bevezetések segítségével folytatódhat, elképzelhető a befektetésösztönző elemek visszafogása
- óvatos hozzállás az euró-bevezetéshez, "előbb a reformok, aztán az euró"-jellegű taktika

2.) kisebbségi szociáldemokrata kormány a kommunisták külső támogatásával, 30%-os valószínűség, piaci fogadtatása: negatív

- csak visszafogott ütemű társasági nyereségadó-csökkentés, magasan maradó személyi jövedelemadó, a közvetlen adóelvonás továbbra is elsődleges jelentőségű
- átfogó, mélyreható reformok helyett csupán bizonyos területeken reform (pl. nyugdíjrendszer)
- közvetlen értékesítéssel megvalósítandó privatizációk, megmaradó befektetésösztönző rendszer
- várhatóan megerősített 2010-es euró-bevezetési céldátum, de az elmaradó átfogó reformok miatt ennek valószínűsége csökkenhet

3.) nagykoalíciós kormány alakítása (polgári demokraták és szociáldemokraták, 20%-os valószínűség, piaci fogadtatás: semleges

- a polgári demokraták az 1999-2002 közötti időszak nagykoalíciójából nem túl kedvező emlékekkel rendelkeznek, így kevés az esélye ennek a lehetőségnek
- inkább krízismegoldásnak számítana, nem töltené ki a 4 éves ciklust, nagyobb reformokra nincs esély, piacilag semleges lenne

4.) jelenlegi kormány marad hatalmon (szociáldemokraták+kereszténydemokraták +szabadságpártiak) 10%-os valószínűség, piaci fogadtatás: semleges

- mivel ez a három párt még koalíciót alkotva sem érné el a parlamenti többséget, azaz továbbra is külső támogatásra szorulna, így ennek a kimenetelnek az esélye csekély
- a ciklus alatti kormányátalakítások, illetve előrehozott választások valószínűek

Magyarország: amerikai mintára - semleges piaci hatás várható

Az MSZP 178, az SZDSZ 20, a Fidesz 164, az MDF 24 helyet szerzett a 2002-es parlamenti választásokon. Az MDF-ből 4 képviselő azóta a Fidesz létszámát, míg 12 a függetlenekét gyarapította. Az MSZP-SZDSZ koalíció fokozottan törékeny, melyet a 2005-ös államfőválasztás eredménye is mutat: az ellenzék jelöltje került a posztra. A jelenlegi miniszterelnök 2004. szeptembere óta irányítja a kormányt. A parlamenti választások nagyobb valószínűséggel áprilisban, esetleg májusban lesznek, míg az önkormányzati voksolás október körül várható.

Az Erste magyar elemzője, Nyeste Orsolya szerint egyelőre bizonytalan, hogy az SZDSZ a parlamentbe bekerüléshez szükséges 5%-os küszöböt teljesíteni tudja, míg megítélése szerint az MDF-nek erre minimális az esélye. Mivel a két nagy pártnak közel azonos a politikai támogatottsága, ezért a kispártok szavazatai a mérleg nyelvét jelenthetik a választási végeredmény megállapításakor. A fej-fej melletti küzdelem miatt a választási kampány nem az érdemi (reform), hanem jellemzően populáris kérdésekről (energiaárak, nyugdíjemelések, közszféra béremelések, szociális támogatások) szól, emellett megfigyelhető, hogy a két nagy párt küzdelme amerikai mintára olykor a két pártvezető (Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor) küzdelmére korlátozódik.

A piac egybehangzó véleménye szerint a magyar politika előtt álló legfontosabb és legsürgősebb feladat az államigazgatás, illetve az egészségügy, az oktatás és az adórendszer mélyreható átalakítása. Nyeste Orsolya szerint a piac annak reményében nem "bünteti meg" a kormányt (erőteljes piaci korrekció a külföldiek elfordulása miatt, nem finanszírozzák tovább az államháztartási és folyó mérleg hiányt), hogy a reformok a választásokat követően rövid időn belül megindulnak. A befektetők már jót és rosszat is átéltek mindkét párt kormányciklusa alatt, ebből a szempontból lényegében semleges, hogy melyik politikai erő kerül a hatalomra - véli az Erste szakértője. Egyértelmű a piac elvárása, fontos, hogy ne csalódjanak a befektetők. Előnyös lenne, ha a hatalomra kerülő kormány a minimálisan szükségesnél lényegesen erősebb parlamenti támogatottságot szerezne.

1.) MSZP+SZDSZ-kormány marad hatalmon, 45%-os valószínűség, piaci fogadtatás: pozitív

- elkezdődő straukturális reformok, adóreform - kissé bizonytalanabb út az euró-bevezetéshez

2.) Fidesz-kormány, 40%-os valószínűség, piaci fogadtatás: enyhén negatív

- amennyiben az MDF nem éri el az 5%-os küszöböt, akkor kisebbségi kormányt alakít
- az elmúlt időszakban olykor nacionalista, piacgazdaság-ellenes kijelentéseket tett (pl. privatizáció felülvizsgálat)

3.) Fidesz-MDF-kormány, 15%-os valószínűség, piaci fogadtatás: pozitív

- kockázat az ellenséges érzelmek megléte a két párt között
- elinduló strukturális reformok, kissé radikálisabb adóátalakítások
- kissé világosabb euró-bevezetési pálya

4.) MSZP+Fidesz-nagykoalíció, 0-2%-os valószínűség, piaci fogadtatás: negatív

- a nagykoalíció (a németországi kimenetel megismétlése igen valószínűtlen Magyarországon), bekövetkezése bizonytalanságot hozhat a piacra

Szlovákia: búcsú az egykulcsos adórendszernek és a 2009-es eurónak?

A kisebbségi kormányt alkotó 3 párt a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szavazatoknak összesen csupán a 29%-ára számíthat, míg a legnagyobb ellenzéki párt (Smer) egyedül is 34%-os támogatottsággal készül a várhatóan szeptemberben megrendezésre kerülő parlamenti választásokra. A 150 fős szlovák törvényhozásban jelenleg 8 párt színeiből vannak képviselők, és a közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy a szétdarabolt szerkezet továbbra is fennmaradhat (5% feletti küszöböt ennyi párt legalább elérne).

A domináns parlamenti erő a közepes és alacsony jövedelműeket megcélzó Smer, melynek egyes tagjai az euró-bevezetés későbbre halasztását is megemlítették, illetve jelezték, hogy a jelenlegi kormány által végrehajtott bizonyos reformokat visszafordítanák, ha ők kerülnének hatalomra. Többek között bizonyos termékekre ismét bevezetnék a kedvezményes ÁFA-kulcsot, speciális társasági nyereségadót szabnának ki bizonyos vállalatokra és kétkulcsos személyi jövedelemadó-rendszert vezetnének be. A 19%-os egykulcsos szlovák adórendszert tehát megszüntetnék. Az adóváltoztatások kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a költségvetési pozícióra.

Az elmúlt egy év politikailag legnagyobb nyertese a most mintegy 20%-ponttal nagyobb támogatottságot élvező Smer. A párt dominanciája azonban csökkenhet a választások közeledtével. Az Erste elemzői szerint ugyanis az idő múlása a jelenlegi kormánypártoknak kedvez, mivel egyre inkább érezhetővé válik a választópolgárok számára a reformok kedvező hatása. Az alacsony választási részvételi arány szintén a jelenlegi kormánypártoknak kedvezne, mivel ilyen esetben épp a fiatal (jellemzően 30 év alatti) korosztály maradna távol az urnáktól, amely a Smer legfőbb bázisát képezi. Mindezek ellenére a bank szakértői úgy látják, hogy a Smer hatalomra fog jutni egy, vagy két kisebb párttal koalícióban.

1.) Smer és egy, vagy két kisebb kormányoldali, vagy ellenzéki párt koalíciója, 40%-os valószínűség, piaci fogadtatás: enyhén negatív

- az egyik legnagyobb kockázat ezen kormánykoalíció esetén az euró-bevezetés későbbre halasztása lehet

2.) Kisebbségi kormány a Smer és egy, vagy két mostani kisebb ellenzéki párt koalíciójaként, 25%-os valószínűség, piaci fogadtatás: negatív

- az egyik legnagyobb kockázat ezen kormánykoalíció esetén az euró-bevezetés későbbre halasztása, illetve az eddigi reformfolyamat visszafordítása lehet
- fontos kockázat ezen felállásnál, hogy politikailag kiszámíthatatlan pártok is részt vennének benne (pl. Meciar-vezette HZDS)

3.) a jelenlegi koalíció fennmarad, vagy pl. a Smer, illetve egyéb pártok csatlakoznak hozzá, 25%-os valószínűség

- a legfrissebb közvéleménykutatások alapján a jelenlegi koalíció egyedül nem lenne képes többséget szerezni, ha a negyeidk párt politikai támogatottsága kicsit, de meglenne vele a többség, úgy esély mutatkozik arra, hogy folytatódjanak a jelenlegi programok

5.) ezektől eltérő forgatókönyv a szétdarabolt politikai erőviszonyok, a viszonylag nagyszámú párt miatt, valószínűség 10%

Lengyelország: nagykoalíció kilátásban

A tavaly októberi parlamenti választások után a közvélemény-kutatások alapján váratlanul nem a Polgári Platform (PO), hanem a Jog és Igazság Pártja (PiS) jutott hatalomra kisebbségi kormány formájában, miután nem tudtak koalíciós egyezségre jutni a PO-val.

Az Erste lengyel elemzője szerint a PiS belefárdahat abba, hogy folyton kisebb (szélsőségesebb nézeteket valló) pártok külső segítségéhez folyamodjon bizonyos törvények elfogadatásához. A napokban szavazásra bocsátandó költségvetés elutasítása esetére a PiS előrehozott választásokat helyezett kilátásba, mely a kisebb pártok számára hátrányos lenne (gyenge szereplési kilátások).

Az a tény, hogy a PiS a leváltott pénzügyminisztere helyére az ellenzéki PO gazdasági kabinetjének vezetőjét nevezte ki, a két párt közötti egyértelmű közeledés jele az Erste szakértője szerint. Az a legvalószínűbb kimenetel, hogy a kormányátalakítások következtében a PO is hatalomra kerül, azaz lényegében nagykoalíciós kormányzás alakulna ki. A PiS az euró-bevezetés csúsztatása, míg a PO annak minél hamarabbi levezénylése felé hajlik.