A helyzet drámai, de a konvergenciaprogramot elfogadták

Az Európai Unió végrehajtó testületének keddi strasbourgi ülése és hivatalos értékelése után Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi uniós biztos tudomásul vette a magyar kormány költségvetési intézkedéseit - uniós terminológiában az úgynevezett konvergenciaprogramot -, de egyúttal drámai képet festett az államháztartás helyzetének súlyosságáról, és figyelmeztetett, hogy a program végrehajtása számos kockázattal jár.

A feltételes bizottsági jóváhagyás - amelyet az uniós pénzügyminiszterek várhatóan október 10-i ülésükön erősítenek meg - elfogadja az idén 1,5 százalékos költségvetési kiigazítást tartalmazó Gyurcsány-csomagot, és a magyar kormány terveivel összhangban 2009-et jelöli meg végső határidőként az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentésére. (A 3 százalékos küszöböt 2009-ben az abban az évben a magánnyugdíjpénztári befizetések egy részének utoljára hiánycsökkentő tényezőként való figyelembe vételével, a nyugdíjkorrekcióval teljesítené Magyarország a terv szerint, a hiány tényleges mértéke 3,2 százalék lesz.) Almunia sajtótájékoztatóján arra is figyelmeztetett, hogy ennek az értéknek az eléréséhez Magyarországnak alapvető strukturális reformokat kell végrehajtania, ezeknek részletei pedig egyelőre nem ismertek.

Almunia üdvözölte az eddigi lépéseket, de többször is hangsúlyozta, a legfontosabb kérdés, hogy a kormány végre tudja-e hajtani a programban foglaltakat. Ehhez szerinte erősebb költségvetési kontrollra van szükség, hiszen - mint mondta - furcsa, hogy a Bizottságnak többször is felül kellett vizsgálnia a kormány által adott számokat és költségvetési előrejelzéseket. Almunia azt is elismerte, hogy a kiigazítás óriási erőfeszítés lesz a magyarok számára, de - mint mondta - "ez megéri, a magyar gazdaság egészsége és a magyar nép jóléte érdekében".

Az Európai Bizottság kedden tulajdonképpen két ajánlást tett. Az egyik a konvergenciaprogramra vonatkozik, a második pedig a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárásra. Az előbbi elemzi és jóváhagyja a programot, az utóbbi pedig azt javasolja az uniós pénzügyminisztereknek - akik formálisan a végső döntést hozzák -, hogy az eredeti 2008-ról 2009 végére tolják ki azt a határidőt, amikorra a kormánynak 3 százalék alá kell csökkentenie az államháztartás hiányát. A következő ellenőrzés áprilisban lesz, amikorra a magyar kormány jelentést tesz Brüsszelnek a haladásról.

A szeptemberben leadott konvergenciaprogram 2009-re 3,2 százalékra csökkentené az államháztartási hiányt, bár a nyugdíjreform hatását is figyelembe véve a mutató 3 százalék lesz. A tervek szerint a hiány 2006 végén 10,1 százalék, 2007-ben 6,8 százalék, 2008-ban pedig 4,3 százalék lenne.

Hiteles a program, de nincs még bizalom

Hitelesnek fogadta el az Európai Bizottság a magyar konvergencia programot - értékelte Almunia biztos bejelentését Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet szakértője. Mint mondta, a bizottság nem kérdőjelezte meg a végső jóváhagyásra jogosult uniós pénzügyminiszteri tanácsnak szóló javaslatában a magyar kormány által vázolt deficitleszorítási ütemet, és ezért is javasolta, hogy - a magyar kormány tervének megfelelően - a korábbi 2008-as határidő helyett 2009-et szabja meg az unió arra, mikorra kell a hazai költségvetési hiányt a 3 százalékos határ alá szorítani.

Kommunikációs deficit itthon is

Rácz Margit ugyanakkor hangsúlyozta: a program elfogadása távolról sem jelenti, hogy helyreállt volna az elmúlt években elvesztett bizalom Magyarország felé. Ezt jelzi, a bizottság értékelése, melyben kitérnek arra, hogy komoly kockázatai vannak a program végrehajtásának, a magyar költségvetési kontrollt pedig általában is hiányosnak jellemezték. Ennek is köszönhető, hogy a bizottság továbbra is fokozott ellenőrzést javasol a magyar folyamatok ellenőrzésre. A másik ok, amire ez visszavezethető, hogy a konvergencia program ugyan utal a strukturális reformokra, melyek nélkül a bizottság értékelése szerint sem hajtható végre a kiigazítás, de ezzel kapcsolatban részleteket nem tartalmaz.

Rácz Margit szerint ez a kommunikációs deficit Magyarországon belül is problémát jelent, illetve a magyar lakossággal szemben is fennáll: egyáltalán nem látszik, hogy miközben a terhek emelkednek, mi van a másik mérleg másik serpenyőjében, senki sem látja, hogyan alakulnak át az ellátórendszerek, miben lesz jobb a szolgáltatások színvonala, mi a célja az áldozathozatalnak. E nélkül kérdéses, bizonytalan, vállalják-e az emberek ezt a programot, mely jelenleg még nem reform, hanem egy 2009-ig tartó megszorítás, ez az a kockázat, melynek politikai és más vonatkozásaira a bizottság is utal értékelésében.

A Pénzügyminisztérium örül

Az Európai Bizottság tudomásul vette a hazánk által benyújtott, módosított konvergenciaprogramot. Örülünk annak, hogy a bizottság úgy ítéli meg: ez a program alkalmas arra, hogy az ország előtt álló legfontosabb célokat elérjük - kommentálta Veres János az uniós döntést. A pénzügyminiszter kiemelte: a bizottság kérésének megfelelően úgynevezett fejnehéz, tehát az első években jelentősebb, azt követően enyhébb hiánycsökkentéseket tartalmazó programot készítettek. A konvergenciaterv tudomásul vétele azt jelenti Veres János szerint, hogy hazánk a bizottság szerint is teljesítheti ezen a makrogazdasági pályán 2009-re az euró bevezetésének feltételeül szabott, a maastrichti kritériumokban szereplő deficitcélt. A miniszter szerint már a most tudomásul vett, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin elé október 10-én kerülő program szellemében készül a 2007-es költségvetés is.

Veres: az egy, az igaz program

A bizottság határozata Veres szerint világos választ ad egy belpolitikai vitává vált kérdésre is: ezt a programot kell-e megvalósítani, vagy az adó- és járulékcsökkentés programját. "Az Európai Bizottság véleménye alapján ez a kérdés eldőlt; felhívom az ellenzéki pártok, különösen a legnagyobb ellenzéki párt figyelmét arra, a hitegetéssel, kecsegtetéssel hagyjanak fel, a maastrichti kritériumokat adó- és járulékcsökkentéssel nem lehet elérni, csak a konvergenciaprogramban szereplő úton" - mondta a miniszter. Arra az újságírói felvetésre, miszerint a bizottság azt is közzétette: további lépéseket és konkrét intézkedéseket vár, a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: olvasatukban ez csak akkor érvényes, ha "nem minden a kitűzött program szerint teljesül". A program társadalmi elfogadottságáról azt mondta: a belpolitikai válság nem a konvergenciaterv miatt robbant ki, az utcai tiltakozásokat sem az gerjeszti. Reményét fejezte ki, hogy most, az elfogadását követően szélesebb körben ismertté és elfogadottá válik a program, bár megjegyezte: stabilizációt nem lehet úgy végigcsinálni, hogy egyes táradalmi csoportok ne érezzék vesztesnek magukat.

A közkiadások fenntarthatóságával és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos észrevételekre úgy reagált: a kormány megfogalmazta, mely területeken kellenek strukturális reformok, hogy a kockázat megszűnjön. A kiadások valamennyi területét felülvizsgálják a 2007-es költségvetés készítésekor, ígérte a miniszter, hozzátéve: a nyugdíjrendszer strukturális átalakítása a következő 5-8 év feladata lesz.

Erősödött a forint

Erősödött a forint az euróval szemben a délután folyamán, négy óra után a közös pénz egységéért már csak 272,40 forintot kellett fizetni. Bebesy Dániel, a CIB elemzője szerint ugyanakkor az erősödés már csak kisebb mértékben köszönhető az uniós döntésnek, hiszen a bizottság értékelése már a múlt héten kiszivárgott. Hangsúlyozta: a forintnak ugyan kedvez a konvergencia program bizottság általi támogatása, de az állásfoglalásban is olvasható kockázatok a forint sorsának alakulására is érthetőek. A szakértő szerint az elmúlt napok erősödése - a feltörekvő piacok egészét jellemző múlt heti megrendülés elmúltán túl - a magyar belpolitikai helyzet konszolidációjának megindulásának, a hétfői illetve a várható további kamatemelésnek köszönhető.

Ugyanakkor a politikai helyzet alakulása többes kockázatot rejt magában - hangsúlyozta Bebesy Dániel. A nagyobb külföldi intézetek elemzéséből az olvasható ki, hogy a kiigazítási programot Gyurcsány Ferenc személyéhez kötik. Az itthon válságot kirobbantó beszéd az elemzők számára inkább az a kormányfő elszántságát és őszintéségét mutatta. Így azon túl, hogy nem mindegy, milyen intenzítással és folytatódik-e a tüntetés sorozat az október 1-i választás után, a választási eredményeknek azon hatása is jelentős lehet, hogy egy esetleges nem várt mértékű vereség nyomán megrendül-e a miniszterelnök pozíciója a pártban. Amennyiben különösebb belpolitikai viharok nélkül folytatódik a program végrehajtása, decemberre a jövő évi költségvetés mellett a strukturális reformok részletei is körvonalazódnak, az euró ára az elemző szerint 270 forint alá csökkenhet.

Kötelező pártkörök

"Az Európai Bizottság ma őszinte, reális és megvalósítható programnak írta le a konvergenciaprogramot, azaz a magyar felzárkózás programját. Ma Napnál világosabbá vált: Magyarországnak olyan legitim kormánya van, amely a problémákkal való szembenézés után a helyes válaszokat is megadta a kihívásokra. Azokra a kihívásokra, amelyek az Európai Bizottság szerint 2001 óta érezhetők Magyarországon. Orbán Viktor kormányzásának utolsó teljes évétől." - áll az MSZP közleményében. Az Orbán-kormány alatt elkezdett, a gazdaság lehetőségein rendre túllépő állami kiadásnövekedés egyensúlytalansághoz vezetett, amire a megoldás - az Európai Bizottság szerint is - az egyensúlyteremtés és a reformok politikája, magyarán az, amit a Gyurcsány-kormány tesz. Most már Orbán Viktornak is el kell ismernie, hogy kevesebb beszedett pénzből nem lehet többet kiosztani. Hogy a jelenlegi helyzetben felelőtlen, az emberek és az ország sorsát veszélyeztető lépés lenne adót és járulékot csökkenteni.

Az Európai Bizottság nem elfogadta, hanem jóváhagyta a magyar kormány konvergenciaprogramját - közölte a Fidesz alelnöke kedden Budapesten, azt követően, hogy Strasbourgban az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta álláspontját az átdolgozott magyar konvergenciaprogramról. Pelczné Gáll Ildikó sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a bizottság az álláspontja kialakításával tudomásul vette, hogy Magyarország utolsóként szeretne csatlakozni az euro-övezethez. A Fidesz alelnökének álláspontja szerint a konvergenciaprogram egy második Gyurcsány-csomag, amely az emberek megsarcolásáról szól. Hozzátette: a Magyarország iránti bizalomvesztést mutatja, hogy a programban vállaltak teljesítését félévente vizsgálják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!