Korruptabbak vagyunk, mint négy éve

Elsősorban az újonnan alapított, hazai magántulajdonban lévő cégek hajlamosak vagy kényszerülnek korrupcióra Közép- és Kelet-Európában - állapítja meg az a jelentés, amelyet most tett közzé a Világbank és az EBRD. A jelentés szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy a korrupció egyenlőtlen elterjedése olyan versenyhátrányt jelent a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások számára, amely alááshatja fejlődésüket.

Az állami vagy külföldi magántulajdonban lévő vállalatok körében kevésbé elterjedt ez a jelenség. Emellett a kisebb városokban vagy a falvakban működő cégek sem fizetnek olyan gyakran kenőpénzt, mint a nagyvárosiak.

Tízből három magyar cégnek jelent gondot

A 26 ország összesen 20 ezer vállalkozásának megkérdezésén alapuló tanulmány szerint Magyarországon tavaly tíz cég közül három jelezte, hogy a korrupció problémát jelent számára. Ennél valamivel jobb a helyzet Szlovákiában és Észtországban, míg a lista élén Szlovénia mellett meglepő módon Fehéroroszország áll.

Lengyelországban, Bulgáriában, Ukrajnában és Oroszországban már negyven százalék körüli a korrupció gyakorisága, a román, szerb és cseh cégek közül pedig minden második panaszkodott arra, hogy csúszópénz fizetését várják el tőle különböző állami vagy önkormányzati tisztviselők (ennél Törökországban is jobb a helyzet).

A tanulmány három felmérés eredményein alapul, ezeket 1999-ben, 2002-ben és 2005-ben végezték térségünk országaiban. Az egymást követő megkérdezéseknek köszönhetően a korrupció időbeni alakulásáról is viszonylag megbízható képet ad az elemzés. Az eredmény meglehetősen vegyes: sok volt szocialista országban csökkent a korrupció gyakorisága, másutt nőtt.

Kapzsibbak lettek a hivatalnokok

Így például a visegrádi országok közül Csehországban tavaly sokkal nagyobb problémát jelentett a korrupció, mint 2002-ben, míg Szlovákiában és Lengyelországban érezhetően javult a helyzet, Magyarországon pedig kismértékű romlásról számoltak be a megkérdezett vállalkozások. A balkáni országok közül Horvátországban, Bulgáriában és Romániában kisebb-nagyobb mértékű javulás volt megfigyelhető, ugyanakkor Szerbia és Montenegróban, valamint Macedóniában ezzel ellentétes volt a változás. Hasonlóan vegyes a kép a szovjet utódállamokban.

Az egy-egy alkalommal kifizetett összegek relatív (az adott vállalkozás forgalmához viszonyított) nagysága gyakorlatilag minden vizsgált országban csökkent 2002-2005 között. Hazánk a kevés kivétel közé tartozik, itt ha kismértékben is, de kapzsibbak lettek a hivatalnokok - derül ki a tanulmányból.

Az EBRD és a Világbank szakértői egyébként tavaly összehasonlításképpen négy régi EU-tagországban is megvizsgálták a korrupció elterjedtségét. Ebből kiderül, hogy Ír- és Németországban csak a cégek tíz százaléka vagy annál is kevesebb érzi problémának a korrupciót. Spanyol- és Görögországban viszont nem sokkal jobb a helyzet, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.