Kovács László egységesítené a társasági adóalapot

Kovács László emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi rendszerben a tagországok eltérő módon határozzák meg a társasági nyereségadó alapját. Ez uniós szinten eurómilliárdok felesleges kidobását jelenti, és bonyolult adminisztrációval jár. A jelenlegi rendszer nem teremti meg a több tagországban működő vállalatok eredményének konszolidációját, és átláthatatlanná teszi az adóterhelést.

Kovács László elmondta, hogy a tagországok kisebb csoportja jelenleg nem támogatja az egységes társasági adóalap bevezetését. Az uniós biztos utalt arra, hogy a bizottságnak ugyan még nincs konkrét írásos javaslata a bevezetésre, viszont az informális egyeztetéseken kiderült, hogy az elképzelést a 25 tagállamból 10 pénzügyminiszter támogatná, 8 nyitott lenne a konkrét javaslat megvizsgálására, 7 pedig aggályokat, ellenvetéseket fogalmazott meg.

A tagállami aggályok között említette a biztos, hogy féltik az adószuverenitásukat. Ezzel kapcsolatban Kovács László elmondta, hogy az adószuverenitásnál fontosabb a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a munkahelyteremtés.

További aggály, hogy az egységes adóalap keskenyebb lenne az egyes tagállamokban jelenleg használt nemzeti társasági adóalapnál. Kovács László szerint az egységes uniós társasági adóalapnak a lehető legszélesebbnek, valamint kedvezményektől, mentességektől mentesnek kell lennie.

A főbiztos kifejtette: egyes tagországok amiatt is aggódnak, hogy az egységes társasági adóalap-számítás bevezetését első lépésnek tartják az adókulcsok harmonizációjához. Ezzel kapcsolatban Kovács László elmondta, hogy nincs ilyen szándék, az adókulcsok nemzeti hatáskörben maradnának.

Kovács László elmondta, hogy a társasági adóalap egységesítésére vonatkozó elképzelésnek erős a támogatottsága az Európai Parlamentben, illetve az üzleti életben. Az EU-biztos tájékoztatása szerint a júniusi pénzügyminiszteri tanácsülésen előterjesztenek egy olyan bizottsági anyagot, amelyben összefoglalják a technikai előkészítés eddigi állását, eredményeit és összegzik a következő lépéseket.

A júniusi pénzügyminiszteri tanácsüléstől Kovács László azt várja, hogy zöld utat ad a további technikai munkának. A biztos a tagállamok állásfoglalását kéri abban, hogy egyetértenek-e a vállalati eredmény konszolidációjának lehetőségével. Véleményt szeretne hallani arról is, egyetértenek-e a tagállamok azzal, hogy azokban az országokban, ahol bevezetnék az európai egységes társasági adóalap-számítást, ott az ne legyen kötelező, hanem a vállalatok választhassanak a közösségi, illetve a nemzeti számítási mód között.

Kovács László szerint nagy kérdés, lehet-e egységes tagállami támogatottságot szerezni a javaslatnak, adópolitikai kérdésekben ugyanis vétójoga van bármely tagállamnak. A biztos szerint ha valamely kérdésben nincs közösségi szabályozás, ott lehet a megerősített együttműködés intézményét alkalmazni.

Ennek feltétele, hogy a tagállamoknak legalább egyharmada vegyen részt benne, a bevezetés lehetőségét pedig nyitva kell hagyni a többi tagállam számára. A tervek szerint a bizottság 2008-ra teszi le az egységes uniós társasági adóalap-számításra vonatkozó direktíva-javaslatot.