Natália
-3 °C
8 °C

A terrortámadás felszínre hozta az európai légiközlekedés problémáit

2001.10.15. 10:58
Évtizedek óta a legsúlyosabb válságát éli az európai légiközlekedés. Szakértők szerint gyökeres szerkezeti átalakuláson kellene keresztülmennie ahhoz, hogy hosszabb távon is működőképes maradjon, a versenyképességről már nem is szólva - írja az MTI.
Az Egyesült Államok elleni terrortámadások - teljes egészében még fel sem mért vagy fel sem mérhető - gazdasági következményei alighanem ebben a szektorban a legsúlyosabbak. Loyola de Palacio, az Európai Bizottság közlekedési kérdésekért felelős tagja szerint nagyobb a baj, mint az öbölháború idején volt. Más szakértők úgy vélik, hogy az ágazatnak a második világháború óta nem volt olyan rossz hónapja, mint a szeptemberi.

Európa legpatinásabb nemzeti légitársaságai közül kettő, a belga Sabena és a svájci Swissair romokban hever, és ez idő szerint csak rendkívüli állami támogatások menthetik meg. Néhány hónapon belül hasonló sorsra juthat az olasz Alitalia. A British Airways már bejelentette, hogy az év végén nem tud ideiglenes osztalékot fizetni, de lehet, hogy véglegeset sem. Az Austrian Airlines a jövő év végéig 10 százalékos létszámleépítést tervez: ez 800 munkahely megszűnését jelenti.

A becsült veszteség 10 milliárd dollár

Az EU-beli légitársaságok várható idei veszteségeiről még nincsenek megbízható adatok, de a Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége (IATA) világméretekben több mint 10 milliárd dollárra becsüli a veszteségeket.

A problémák régebben kezdődtek

Az európai légiközlekedés gondjai nem az amerikai terrortámadásokkal kezdődtek, következményeik viszont hirtelen és drámaian kiélezték a régi keletű szerkezeti problémákat.

Némileg paradox módon ezek egyike éppen a nemzeti légitársaság intézményének a fennmaradása, amit elemzők szerint a hagyománytiszteleten és presztízsszempontokon kívül semmi nem indokol.

Nehéz volna ugyan elképzelni Franciaországot az Air France, Németországot a Lufthansa vagy Belgiumot a Sabena nélkül - bár ez utóbbi az elmúlt hetekben nagyon is elképzelhetővé vált -, tisztán gazdasági racionalitás alapján azonban nem sok értelme van annak, hogy a 15 tagországból álló EU-ban 14 olyan nemzeti légitársaság működik, amely egyúttal a világpiacon is versenyképes próbál lenni - állítják az Európai Bizottság illetékesei. Palacio asszony szerint hosszabb távon csak öt-hat ilyen társaság fennmaradása lenne indokolt.

A nemzetközi versenyben lemaradnak az európai légitársaságok

A tagországok nem így gondolják. Egyelőre szigorúan tartják magukat ahhoz a szabályhoz, hogy nemzeti légitársaságban Európán kívüli befektetők nem szerezhetnek többségi részesedést, szükség esetén pedig - mint a Sabena példája mutatja - minden áldozatra készek a bajba jutott cég megmentése érdekében.

Ennek a helyzetnek az egyik velejárója az is, hogy az EU-tagországok eddig csak kétoldalú alapon kötöttek a légi közlekedés liberalizálásáról szóló "nyílt égbolt" megállapodásokat az Egyesült Államokkal.

Ezek értelmében társaságaik bármely amerikai repülőtérre indíthatnak ugyan járatokat, de csak hazai légikikötőkből; belföldi járatokat pedig egyáltalán nem üzemeltethetnek az Egyesült Államokban. Így viszont hiába liberalizálta az unió saját légiközlekedési piacát, társaságainak nemzetközi versenyképességén ez nem sokat segít. Ma a legnagyobb európai légitársaság, a British Airways csak az ötödik a világranglistán, és forgalma mindössze a fele a legnagyobb amerikai vállalaténak.

A bizottság szerint az EU-nak egységesen kellene megállapodnia az USA-val

Az Európai Bizottság régóta igyekszik változtatni ezen, egyelőre nem sok sikerrel. A mostani válság kapcsán Palacio ismét felvetette, hogy az uniónak egységesen kellene "nyílt égbolt" megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal, mert ezzel meg lehetne szüntetni a piac jelenlegi töredezettségét.

Sok más szerkezeti problémán persze ez sem segítene, de az EU végrehajtó szerve nem is a társaságok, hanem a közösség érdekeit képviseli. Közösségi érdek például, hogy a verseny szabadságának alapelve még egy ilyen kiélezett válsághelyzetben se sérüljön.

Az EU nem tesz kivételt az állami támogatás tilalma alól

Ezért hangsúlyozza a bizottság, hogy miközben bizonyos átmeneti szükségintézkedéseket megengedhetőnek tart a bajba jutott társaságok megsegítésére, az állami támogatások tilalmának általános szabálya alól most sem kíván kivételt tenni. A bizottság szerint továbbá gondosan külön kell választani a szeptember 11-dikei merényletek gazdasági következményeit azoktól a gondoktól, amelyek már korábban is nyomasztották az európai légi közlekedést, csak éppen nem tűnt sürgetőnek megoldani őket.

Ugyanez érvényes a biztonsági előírásokra és intézkedésekre, amelyek egyelőre szintén tagállami hatáskörben vannak, és ez nem tesz jót a hatékonyságuknak. Brüsszel ezért itt is a sokat emlegetett "közösségi módszer" alkalmazását javasolja, mégpedig rendelet formájában, mert ez elfogadása után azonnal és minden tagországban kötelezővé válik.

Megvalósulhat végre talán az európai légiirányítási rendszerek összehangolását célzó "egységes európai égbolt" elképzelése is. A régóta érlelt program eddig ugyancsak tagállami érdekellentétek - a Nagy-Britannia és Spanyolország között Gibraltár ügyében fennálló nézeteltérések - miatt vesztegelt az elintézésre váró közösségi ügyek dossziéi között. Brit kompromisszumkészség nyomán most kimozdult a holtpontról, és a napokban a bizottság újabb megvalósítási tervet terjesztett elő, 2004 végében jelölve meg a határidőt.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.