Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
A Világgazdaságnak nyilatkozva egy bizottsági szakértő a munkavégzésre és a munkaerőpiacon maradásra serkentő újabb ösztönzők bevezetése terén tartja a legsürgetőbbnek a további előrelépést. Szerinte ugyanis alapvető probléma Magyarországon, hogy tömegesen vonulnak nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt.
Bár Brüsszel erre konkrét javaslatot nem tett a kormánynak, a szakértő a lehetséges intézkedések között említette a korai nyugdíjba vonulás törvényi megtiltását. Mint ismert, a jelenlegi kormányzati tervek szerint 2009-re az előre hozott nyugdíj alsó határa 59 év lesz, ezt 2013-ra 60-ra emelik fel, miközben a törvényes nyugdíjkorhatár 62 év. A bizottság a legfontosabbnak a 60 év alatti tényleges átlagos nyugdíjazási életkor kitolását, nem pedig a korhatár felemelését tartja.
Brüsszelnek azonban a nyugdíjkorhatárt elértek munkában tartására is lennének ötletei. Itt elsősorban pénzügyi ösztönzők jöhetnek számításba: a munka folytatását különleges bónuszokkal lehetne jutalmazni. Igaz, ez nem könnyen kivitelezhető – ismerte el a szakértő. Az anyagi érdekeltség megteremtése lenne a kulcsa azon probléma orvoslásának is, hogy a magyar nők túlságosan alacsony arányban térnek csak vissza a munkaerőpiacra szülés után. A bizottsági szakértő itt a legfőbb gondnak azt tartja, hogy nem elég nagy a különbség az otthon maradók által élvezett állami segély, illetve a visszatérés esetén elérhető fizetés között.
A munkaerő-piaci problémákhoz hozzájárulnak az oktatás szerkezeti torzulásai is. Ebben a szakképzés és a tudományos, műszaki oktatás erősítését szorgalmazzák, szemben a jelenleg hangsúlyos humánterületekkel.
A foglalkoztatás gondjainak enyhítésén túl Brüsszel azt várja Magyarországtól, hogy folytassa az államháztartási deficit és az államadósság tartós csökkentésére irányuló intézkedések megvalósítását, és ennek során az eddigieknél jobban összpontosítson a kiadási oldalra. Brüsszel a nyugdíj- és az oktatási mellett az államigazgatás és az egészségügyi rendszer reformjának folytatására is felszólítja a kormányt. Sok még a teendő a kutatás-fejlesztés erősítése, a feketemunka kifehérítése, a vállalkozási környezet javítása és a versenyszférának adott állami támogatás csökkentésének terén is.
Hazai szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy 2007 nyarától több, az üzleti környezet javítását célzó jogszabály készült el Magyarországon. Mivel csak az ősztől, illetve jövő januártól érvényesülnek, a bizottsági felmérés még aligha vehette figyelembe ezeket. Szeptembertől él a módosult cégtörvény, amely – a törvényi szerződésmintákkal és az elektronikus úttal – gyorsabb, olcsóbb vállalatalapítást tesz lehetővé, és növeli a tulajdonosok döntési szabadságát.
Ma az új társaság két munkanap alatt bejegyezhető, ez a jövő nyarától egy munkaórára csökken. Kft.-nél és zrt.-nél kisebb törzstőkeminimumot – 500 ezer, illetve 5 millió forintot – követel meg a törvény, a bejegyzési illeték egységesen 15 ezer forint, és ingyenes a közzététel. Az üzleti élet biztonságát szolgálják a csődtörvény módosításai.
Teljesebb lesz a cégnyilvánosság: 2008 januárjától ingyenes céginformációkhoz juthatnak az érdeklődők, és ha egy vállalkozás felszámolását elrendeli a bíróság, végzése rögtön megjelenik a Cégközlöny honlapján, azaz nem lesz mód a cégvagyonnal kapcsolatos manipulációkra. Már kihirdették a könyvvizsgálókra vonatkozó új törvényt.
Jövőre lép hatályba az a jogszabály, amely megköveteli a számviteli beszámolók elektronikus úton történő megküldését a cégbíróságnak. Napirenden van a közbeszerzési törvény módosítása: átláthatóbbá teszi az állami és az uniós források felhasználását. Készül a gazdasági perek gyorsítását célzó szabályozás, valamint az új Ptk., amely több új jogintézménnyel segíti majd a gazdasági forgalmat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
