István, Vajk
17 °C
22 °C

Nemcsak Gyurcsány, a német kormány is mentené óriáscégeit

2007.06.29. 07:41
A Gazprom az RWE-t környékezi, a Deutsche Telekomban már a kínai állam a második legnagyobb részvényes: Németországban is napirenden van a felvásárlások elleni állami beavatkozás kérdése.

Kisebbfajta pánik látszik eluralkodni a vezető német politikusok egy részén azt követően, hogy különféle értesülések jelentek meg egyes vezető német nagyvállalatok esetleges külföldi kézbe kerüléséről. Az orosz Gazprom állítólag megkörnyékezte az RWE energiaszolgáltató egyes tulajdonosait, átadnák-e neki részesedésüket, bizonyos londoni befektetői csoportok tanácskozásairól pedig olyan hírek szivárogtak ki, hogy a korrupciós botrányok miatt meggyengült Siemens átvételét tervezik.

Aggodalmat váltott ki az is, hogy a Blackstone amerikai befektetési csoport (amelyben immár egy - állami kézben lévő - kínai befektetési alap a legnagyobb egyedi részvényes) a közelmúltban a második legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonossá lépett elő a Deutsche Telekomban. Egy dubai állami befektetési alap jelentős részvényvásárlásának hírére a Deutsche Bankban szintén sokan felkapták a fejüket, s találgatások jelentek meg arról is, hogy az E.On energiaszolgáltató is külföldi felvásárlás célpontjává válhat.

Nem csoda hát, hogy a külföldi cégfelvásárlások elleni védekezés a legfontosabb gazdaságpolitikai vitatémává vált az elmúlt napokban Németországban. A szövetségi kormány ugyan még csak a vizsgálódásnál tart, de máris sokan követelnek azonnali kemény fellépést.

"Nem engedhetjük meg, hogy bizonyos külföldi, államilag ellenőrzött alapok stratégiai okokból német vállalatok részesedéseit vásárolják fel" - harciaskodott egy lapinterjúban Volker Kauder CDU-frakcióvezető. Párttársa, a hesseni miniszterelnökként a CDU egyik erős emberének számító Roland Koch szerint pedig nem minősül tiltott protekcionizmusnak, ha megakadályozzák, hogy egy német cég az orosz vagy a kínai kormány befolyása alá kerüljön.

Már van magyar eszköz?
Egy hétfőn elfogadott törvénymódosítási passzus viszont már hozzávetőleg július közepétől új eszközt ad az energiahivatal kezébe, hogy a Moléhoz hasonló esetekben eljárjon. A parlament a villamosenergia-törvény elfogadása előtt illesztett be egy a földgázellátásról szóló törvényt érintő rendelkezést, amely szerint a vásárló cég ötszázalékos mértéket elért tulajdonszerzésnél (majd ezt követő minden további öt százaléknál) köteles ezt az energiahivatalnak bejelenteni. A szavazatok 25, 50, 75 százalékát meghaladó befolyásszerzéshez a hivatal előzetes határozata is szükséges. A tulajdonszerzést a hivatal elutasíthatja, ha annak aránya meghaladja a minden egyes cégnél eltérően megállapított szintet. A törvény egésze október 15-én lép hatályba, ám a fenti passzusa a kihirdetést követő 8. napon.

Michael Glos szövetségi gazdasági miniszter már visszafogottabban nyilatkozott. Arra emlékeztetett, hogy a szövetségi kormánynak már most is vétójoga van, ha a védelmi ipar egyik cégének 25 százalékát külföldi kézbe kívánják adni, s "nagyon óvatosan kell eljárni", ha más ágazatokra is ki akarnák terjeszteni ezt a felhatalmazást. Peer Steinbrück pénzügyminiszter szerint pedig senki nem gondolhatja, hogy az amerikai CFIUS-hez (külföldi befektetések bizottsága) hasonló intézményt kellene létrehozni a külföldi vállalatfelvásárlások ellenőrzésére.

Súlyosító körülmény az állami tulajdon

Márpedig a nagyvállalatok feletti kontroll elvesztésétől tartók éppen a CFIUS példáját emlegetik. Ez egy tárcaközi grémium a pénzügyminiszter vezetésével, amely bármely külföldi vállalatátvétel előtt megvizsgálhatja a tervezett tranzakció nemzetbiztonsági hatásait - s meg is tilthatja az adott ügyletet. (Ha a vevőjelölt állami tulajdonban van, az súlyosbító tényező a vizsgálat során.) A testület tavaly például megakadályozta, hogy a Sourcefire szoftvercég izraeli kézbe kerüljön.

Az USA-ban sem csak ez az intézmény alkalmas azonban a külföldi vállalatátvételek "megfúrására". Tavaly például a CFIUS elfogadhatónak tartotta, hogy az Egyesült Arab Emírségekben állami tulajdonban lévő Dubai Ports World felvásároljon hat fontos amerikai kikötőt, de az ügylet terve olyan nagy belpolitikai vihart váltott ki, hogy az arab cég végül elállt szándékától. Hasonló forgatókönyv zajlott le 2005-ben, amikor a kínai CNOOC akarta átvenni az Unocal kaliforniai olajcéget.

Európában a legnagyobb visszhangot kiváltó állami "vállalatmentési" akció az elmúlt években a spanyol Endesa ener giaszolgáltató esete volt, amelyet 2006. februári bejelentése szerint 29,1 milliárd euróért akart átvenni a német E.On. A madridi kormány azonban rábírta az Acciona spanyol építőipari csoportot, hogy ellenajánlatot tegyen az Endesára, s ez (az olasz Enel bevonásával) ez év áprilisára képes is volt meghátrálásra kényszeríteni az E.Ont.