Orsolya
7 °C
17 °C

Napszámosokat vár a nyugat

2007.06.01. 08:10
Angliában százezer szüretelőre lenne szükség az eperföldeken, a málnásokban, illetve nyárizöldség-földeken, azonban számításuk szerint mindössze 60 ezer kelet-európai jelentkezik majd munkára, hiány van Németországban és Hollandiában is.

Egyre több európai országban okoz komoly problémát, hogy megfelelő számú munkaerőt toborozzanak a nyári gyümölcs-, illetve zöldségszüretelési munkákra. Németországban például a munkaerőhiány miatt az idén várhatóan több ezer hektár spárgaföldet nem tudnak leszüretelni. Hagyományosan külföldiek végzik a nyári szüreti munkákat a német földeken, azonban a legnagyobb számban dolgozó lengyelek közül egyre többen döntenek úgy az idén, hogy nem mennek át dolgozni a három hónapig tartó betakarítási idényre. Ennek részben az az oka, hogy Németország egyike azon hat régi EU-tagállamnak, amely tavaly meghosszabbította az új EU-tagállamok polgárainak munkavállalására vonatkozó korlátozásokat. Ebből adódóan a szezonális munkákra érkező lengyelek továbbra sem maradhatnak négy hónapnál tovább Németországban.

A németek nyugatja

A berlini kormány ráadásul korlátozta a szüretelési munkáknál foglalkoztatott külföldiek számára kiadható munkavállalási engedélyek számát is. Berlin a küszöb bevezetésével azt akarja elérni, hogy a spárgaszüretet végző 320 ezer ember legalább 20 százalékát az állástalan németek tegyék ki. A nem kis öszszegű munkanélküli-segélyt kapó állástalan németek azonban nem rajonganak a 4 eurós órabért fizető szüretelési munkákért. Annak ellenére sem tolonganak a földeken, hogy a visszautasított munka miatt csökkenhet a munkanélküli-segélyük összege is. A német munkaerő-piaci szabályozás miatt a lengyelek egyre inkább Nagy-Britanniába, Írországba, illetve Hollandiába mennek szüreti munkákra dolgozni, ahol akár egész éven át dolgozhatnak, illetve a bérek is magasabbak.

Bár egyre több lengyel Németország helyett Nagy-Britanniában végzi a szüreti munkákat, a szigetországban is arra panaszkodik a gazdaszervezet, hogy az idén csupán a szükséges munkaerőlétszám kétharmada fog betelni: mintegy százezer szüretelőre lenne szükség az eperföldeken, a málnásokban, illetve nyárizöldség-földeken, azonban számításuk szerint mindössze 60 ezer kelet-európai jelentkezik majd munkára. Szakértők ezt főként azzal magyarázzák, hogy a rohamosan bővülő kelet-európai gazdaságok miatt a korábbi szüretelők otthon is találnak megfelelő munkát.

Régiós gondok

Nemcsak a nyugat-, hanem a kelet-európai országokban is egyre nagyobb gond a munkaerő-toborzás. Lengyelországból az EU-csatlakozást követően több mint egymillió ember ment külföldre dolgozni, emiatt a bogyós gyümölcsök szüretelésére nem találnak elegendő munkáskezet az országban.

Magyarországon a legtöbb mezőgazdasági idénymunkást a gyümölcstermelő vállalkozások alkalmazzák, amelyek összesen - beleértve a hazai munkavállalókat is - több tízezer embert foglalkoztatnak évente - közölte Mártonffy Béla, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A vendégmunkások Romániából és Ukrajnából érkeznek, és elsősorban a kézimunka-igényes betakarításban vesznek részt. Az idén ugyanakkor a rendkívüli mértékű tavaszi fagykárok miatt előfordulhat, hogy nem lesz szükség alkalmi munkavállalókra.