Véletlenül dotkom-milliomos

2001.06.22. 13:00
Dotkom-milliomosok mifelénk - a Széchenyi-terv ellenére - még csak embrionális állapotban léteznek. A Washington Post újságíróját követve érdemes azért egy-két pillantást vetni az emberfajta néhány kifejlett egyedére.
Véletlen találkozás 2 millió dollárral

Hal McCabe, aki az egyetem előtt még a vécétisztítástól és élelmiszeráruk mozgatásától sem riadt vissza, sohasem hitte volna, hogy egyszer milliomos lesz. Egy pillanatra sem élvezte állását az America Online-nál, melyre 1995-ben tett szert egy újsághirdetésre jelentkezve. Bólogató és végrehajtó emberként nem gyötörték látomások az internet jövőjéről, de azért 2 millió dollárt hoztak neki Steve Case álmai.

McCabe, a "fogd a pénzt és fuss" iskola követőjeként 1999 nyarán négyéves munka után lehívta részvényopcióját, és visszatért szülőföldjére, New York állam északi vidékére. Nem akart sokat az élettől, csak barátnője mellett lenni, elütni az időt valahogy, és csak úgy lenni.

"Én vétkem, én igen nagy vétkem"

Az ajándékozás, a fogyasztói javak mértéktelen fogyasztása és a szerencsejáték nem hozták meg lelke békéjét. Tavaly februárban már az Amikor a családban te vagy a milliomos című tévéshow-ban tűnt fel, ahol férfiasan megvallotta, mekkora bűnössé tette őt a pénz, és egyébként is, milyen jó lenne, ha mindenki, akit szeret, összegyűlne, és maradék pénzét egyszer és mindenkorra elosztogathatná.

Hal McCabe azóta magára talált. Egy kivétellel apró darabokra szeletelte hitelkártyáit, és nyitott egy motorbicikliboltot. Tökéletes munka, mondja a kétkerekű járművek szerelmese, figyelembe véve, hogy "hihetetlenül lusta vagyok, és igazából nincs is olyan állás, mely tetszene nekem".

Gondolkodása és anyagi javakhoz való viszonya letisztult. "A legjobb dolog a világon? Semmit se csinálni, és semmit sem birtokolni. Ez egy óriási érzés, ha engem kérdezel."

Andy Warhol szellemi örököse megpihen

Josh Harris
Kétszáz mérföldre keletre Hal McCabe négyhálószobás ithacai házától szerzetesi magányban tengeti napjait a jelenleg ismert világegyetem legvalószerűtlenebb almakertésze, számos teknőc és kacsa, egy amerikai mormota és egy 80 hektáros, kereskedelmi minőségű almát termő birtok büszke tulajdonosa.

Josh Harris performance-művész és internetguru, a Jupiter Communications újmédia-kutató cég és a Pseudo nevű online tévé alapítója maradék 3 millió dollárjával itt piheni ki az elmúlt hónapok csapásait.

A privátszféra leépítője

Harris, aki Andy Warholt tekinti egyetlen említésre méltó elődjének, és nemes egyszerűséggel a "valóság legnagyobb rendezőjének" nevezi magát, tavaly év elején járt a csúcson. Nyolvan milliós papírvagyonnal a háta mögött, 700 ezer dolláros költséggel ekkor rendezte meg egy többszáz négyzetméteres raktárhelyiségben szilveszteri partiját. Az egyhetes összejövetelen arra a gyötrő konceptuális kérdésre kereste a választ, hogy a tudatmódosult állapotba hanyatlott vendégsereg meg tud-e birkózni azzal a ténnyel, hogy a teljesen nyitott vécék és zuhanyzók a közös tér kellős közepén nyertek elhelyezést.

A magánszféra végső redukciójára törekvő Harris ezután - művészi karrierjének eddigi csúcspontjaként - 100 napot töltött teljesen bekamerázott, 400 négyzetméteres manhattani tetőtéri kéglijében, melyet most 2,8 millió dollárért bárki megvehet. Barátnője, Tanya Corrin csak 87 napig bírta, utána a New York Observer hasábjain bűnbánatot gyakorolt, és feltárta egykori szerelmének jellemhibáit.

Az életét műalkotásnak, a pénzt pedig divatkelléknek tekintő Harris persze mindent újra ugyanígy tenne. Csak azt sajnálja, hogy nem adta el előbb részvényeit. Egy kicsit zárkózott lett ugyan, és még fel kell épülnie egy hihetetlenül súlyos mérgezettségi állapotbólt, mielőtt visszatérne Manhattanbe, örül, hogy megtapasztalta, "milyen mély lehet a mélység".

Frusztrált filantróp a házi kosárlabdapályán

Persze nem minden milliomosnak van érzéke a "hanyatlásvégi Róma" kultúrkincsei iránt. Marc Ewing, a Red Hat szoftvercég társalapítója 1999 decemberében döbbent rá, hogy 30 évesen milliárdos. Feleségével együtt visszavonult, és nekifeszült annak a dilemmának, hogy mit is kezdjen ennyi pénzzel. Emberbaráti emlékművét tervezgetve hagyta el ajkát az az önironikus, látnoki mondat, hogy "Egy év múlva a piac összeomolhat, és megszűnik minden problémánk".

A bekövetkezett közepes erősségű apokalipszis azonban nem kezdte ki a végkövetkeztetést, melyre a család filozófusa, Lisa Yun Lee jutott a helyzetet elemezve: "Határozottan az élet egyik ironikus fordulata, hogy amikor tébolyultan materialista lehetsz, csak akkor döbbensz rá, igazából milyen értelmetlenek mindezek a dolgok, és hogy az értékeknek valójában semmi közük az árcédulákhoz".