A Microsoft lenyomta Amerikát, de Európát még nem

Amerikai győzelme után a Microsoft azonnal elkezdte Monti puhítását. "Hisszük, hogy a transzatlanti egység érdekében mérlegelni fogják az összes, rendelkezésükre álló tényt" - fogalmazott Horacio Gutierrez, a cég európai jogi képviselője dodonai-nyomulós modorban.

Európa más tészta

A lényegre mutatott rá viszont Ed Black, az amerikai Komputer- és Kommunikációipari Szövetség elnöke azzal, hogy "az amerikai ítélet egyáltalán nem orvosolja az Európában felmerült problémát". Ugyanezt hangsúlyozta több alkalommal maga Mario Monti is, mivel az EU nem ugyanazon okok miatt vizsgálja a Microsoft piaci szereplését, mint az amerikai bíróságok.

Montit nem hatja meg az amerikai döntés Volt már rá példa, hogy az EU megvétózott egy Amerikában már jóváhagyott versenyügyi döntést. Az Európai Bizottság 2001 júliusában határozott úgy, hogy nem engedélyezi, hogy a világ legnagyobb vállalata, a General Electric 42 milliárd dollárért felvásárolhassa a Honeywell konglomerátumot. A Bizottság döntésével támogatta Mario Monti versenyügyi biztos korábbi tiltó véleményét. Az EU főként attól tartott, hogy a GE a tranzakció után a piaci versenyt sértő mértékben megerősödik a repülőgéphajtómű-gyártásban. Ez az első eset, amikor az EU megakadályozta két amerikai vállalat fúzióját - így meglehetősen dühös reakciókat váltott ki az Egyesült Államokban. A döntés után a Honeywell vezérigazgatója, Michael Bonsignore lemondott, később a cég bejelentette, hogy bezárja 51 gyárát, és elbocsát 16 ezer alkalmazottat. Egyszer már lépett a Microsoft ellen Mario Monti a GE-Honeywell fúzió megakadályozása mellett nemet mondott a nyolcvanmilliárdos WorldCom-Sprint egyesülésre, és az EU az AOL-Time Warner üzletet is csak szigorú feltételekkel hagyta jóvá (a cégeknek meg kellett szüntetniük kapcsolataikat a német Bertelsmannal, hogy az egyesülés után az új vállalat ne uralja az on-line zenei piacot). Monti hozta már kellemetlen helyzetbe a Microsoftot is: amikor megvétózta a szoftveróriás egy nagy-britanniai kábeltévé-befektetését.

Bibi a Media Playerrel

Az EU versenyhatóságának az nem tetszik, hogy a szoftvercég a zene és mozgókép lejátszására szolgáló Media Player programját beleépítette operációs rendszerébe. A piaci versenytársak ezen a területen a RealNetworks és a QuickTime. Az Eu szintén kritizálta, a Microsoft azon törekvését, hogy a Windows operációs rendszer jobban működjön a cég szerver-szoftvereivel, mint mondjuk Linuxszal.

Amerikában győztek

Emlékezetes, hogy Amerikában a versenytársak azért indítottak pert, mert a Microsoft a Windowsba beépítette az Explorer böngészőprogramot. Ám hiába tették, sok éves jogi hercehurca után ugyanis pénteken az illetékes egyesült államokbeli bíróság jóváhagyta a Microsoft Corp. és a washingtoni igazságügyi minisztérium, valamint kilenc szövetségi állam között korábban létrejött megegyezést. Így a világ legnagyobb szoftvercége szinte teljes győztesként, megerősödve került ki a Windows dominanciája miatt négy és fél éve kezdődött trösztellenes ügyből.

Gates örül

Elégedettek vagyunk - nyilatkozta Bill Gates, a Microsoft alapító-elnöke, miután az illetékes egyesült államokbeli szövetségi bíróság elutasította kilenc szövetségi állam és a főváros azon keresetét, amelyben a Windows forráskódjához való szélesebb hozzáférést akarták elérni. A befektetők is ünnepeltek, a részvény árfolyama a pénteki tőzsdezárás utáni elektronikus kereskedésben 6,3 százalékkal, 56,7 dollárra is emelkedett.

A Microsoft elvesztett minden csatát, de megnyerte a háborút, a riválisok pedig megtanulhatták, hogy ne álljanak az útjába - kommentált a Reuters által megkérdezett egyetemi professzor. Colleen Kollar-Kotelly bírónő ítéletének indoklása egyebek között megállapítja, hogy a cég dominanciáját korlátozó, kilenc szövetségi állammal tavaly novemberben megkötött megállapodás megfelelő, az erősebb szankciókat pedig nem igazolják gazdasági elemzések. Kollar-Kotelly szerint a szélesebb körű hozzáférés azért nem volt elfogadható követelés, mert megnyílt volna az út az operációs rendszer nagybani másolása és klónozása előtt.

Bill Lockyer kaliforniai főállamügyész, aki a felperes államokat képviseli az ügyben, úgy nyilatkozott, hogy feltehetően nem folytatják a harcot, de nem zárta ki a fellebbezés lehetőségét.

Tovább erősödhet a Microsoft monopóliuma

A riválisok szerint az ítélet nyomán a Microsoft monopóliuma erősödik, a felhasználóknak kevesebb választási lehetősége lesz és nőnek az árak. A trösztellenes ügy még 1998-ban kezdődött, amikor a versenytársak azon a címen nyújtottak be bírósági keresetet, hogy a Microsoft a Windowsba beépítette az Internet Explorer keresőt, így gyakorlatilag ellehetetlenítette a rivális böngészőket. A Clinton-kormány tizennyolc szövetségi állammal és a fővárossal együtt a cég feldarabolását is el akarta érni, amit tavaly utasított el a legfelsőbb bíróság, de egyúttal megállapította, hogy a Microsoft visszaél monopolhelyzetével.

Ezt követően a Bush-adminisztráció békülékenyebb fellépésének köszönhetően jött létre a megegyezés, amelynek keretében egy éve a Microsoft emlékezetes nagy csinnadratta közepette adta át a Windows aranykódját, de csak a legnagyobb PC-gyártóknak.