Natália
-3 °C
7 °C

Külügyminisztert a multiknak!

2001.06.11. 12:16
Drasztikusan új kihívással kell szembenézniük a világ nagyvállalatait vezetőknek - írja új könyvében a Yale egyetem dékánja. Jeffrey Garten "Az igazgató elméje" című munkájában arról ír, hogy a nagy transznacionális vállalatok a globális piacon ma már akkora szerepet töltenek be, és tevékenységüket olyan kis mértékben korlátozzák nemzetközi intézmények, hogy vezetőiknek maguknak kell "globális államférfiakká" válniuk.
Jeffrey Garten, aki jelenleg a Yale egyetem menedzserszakának dékánja, a Clinton-kormányban pedig a nemzetközi kereskedelemért felelős miniszterhelyettes volt és otthon van a Wall Streeten is, az elmúlt évtized jelentős részét azzal töltötte, hogy Amerika legnagyobb vállalatainak a vezetőivel társalgott. Könyvének gerincét az a negyven interjú képezi, amelyeket 1999-ben készített. Beszélgetőpartnerei közt olyan cégvezetők voltak, mint a News International Rupert Murdochja, az Intel Andy Grove-ja, vagy a General Electric Jack Welche.

Mindezek ellenére Garten nem röstell a saját gondolataiból építkezni - ahogy egy kommentátor megjegyzi, az alcím - "Utazás a vállalati titánok legtitkosabb gondolatai közt" - kissé félrevezető, a könyv ugyanis inkább Garten elképzeléseiről szól. Ezek azonban nem kevésbé érdekesek.

Nagy cég, nagy felelősség

Jó nagyok
Az Institute for Policy Studies nevű kutatóintézet tavaly decemberi felmérése szerint a világ száz legnagyobb gazdasági entitása közt több a vállalat, mint az ország. Például a General Motors gazdasága nagyobb mint Dániáé, a Royal Dutch-Shellé pedig nagyobb mint Venezueláé. A világ kétszáz legnagyobb cégóriása a teljes világgazdasági tevékenység több mint negyedéért (27,5 százalékért) felelős. Növekedési ütemük elképesztő: 1983 és 1999 közt a 362,4 százalékkal nőttek. Hatékonyságuk nem kevésbé: a világ kétszáz legnagyobb vállalata mindössze a világ munkaerejének egy százalékát alkalmazza. Az első öt: General Motors (autógyártás), Wal-Mart (áruházláncok), Exxon-Mobil (energia), Ford Motor (autógyártás), Daimler-Chrysler (autógyártás).

Bővebben itt...

Garten könyvének központi tézise az, hogy a világ vezető vállalatainak valóban hatalmas méreteiknek megfelelően kellene viselkedniük. Rámutat, hogy az évezred végére egyes korporációk akkorára nőttek, mint egy kisebb európai állam (vagy sok fejlődő ország), és lényegesen nagyobb hatással vannak a globális gazdaságra, mint egy-egy állam.

Garten nem szégyelli kijelenteni, hogy ezért a transznacionális vállalatoknak új felelősségeket is vállalniuk kell. Nem elég csak a részvényesek érdekeit szem előtt tartaniuk, hisz tevékenységük nagyon sok ember, sőt ország sorsát befolyásolhatja alapvetően. "A vállalatvezetőknek globális államférfiakká kell válniuk" - vonja le a következtetést a szerző.

A piacot rendben is kell tartani, nem elég csak megélni belőle

"Ma a piac - az egész világ" - mondja Garten egy Newsweek-interjúban. "Viszont nincs globális infrastruktúra. Nincs kormány, sem központi bank. Sem közös élelmiszer-egészségügyi szolgálat, hogy az élelmiszerek biztonságát szavatolja. Mi Amerikában hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ a mi szánk íze szerint működik, de ez nem így van. Az a benyomásom, hogy a vállalatvezetők szeretnék, ha valaki megoldaná ezeket a [globális gazdaságot jellemző] problémákat, de nekik maguknak nincs hozzá kedvük. Én azt mondom, hogy kicsoda, ha nem ők?"

Lejáratták magukat a gyógyszergyárak az AIDS-kezelés ügyében

Garten számos rossz példát lát. A nagy gyógyszergyártó vállalatok szerinte például leszerepeltek a harmadik világban a nyugat-európai árakon kínált AIDS-gyógyszereikkel. "Össze kellett volna dugniuk a fejüket és kitalálniuk, hogyan védhetik meg úgy a gyógyszerszabadalmaikat, hogy közben a páciensek sem járnak rosszul. Így a reputációjuk sem ment volna tönkre. Ehelyett hátradőltek, és nem csináltak semmit" - háborog Garten.

Jeffrey Garten könyve
(Több gyógyszergyártó cég perre ment a dél-afrikai állammal, mert Pretoria - képtelen lévén megfizetni a drága AIDS-gyógyszereket - másolt készítményekkel kezdte kezelni HIV-fertőzöttjeit. A vállalatok végül a közfelháborodás miatt ejtették a pert. Bővebben itt...)

Jó hír a részvényeseknek: nem strucc vezeti a British Petroleumot

Garten szerint vannak jó példák is. A British Petroleum vezetője például úgy emelte meg a vállalat értékét, hogy közben nem dugta a fejét a homokba, hanem azon igyekezett, hogy jó és stabil kapcsolatot építsen ki azokkal a közösségekkel, ahol a cég működik.

A multik tartanák össze a világot?

A szerző ugyan nem annyira radikális, hogy mindjárt külügyminisztert javasoljon minden multinak, de úgy vélekedik, hogy "lejárt azoknak a hetvenkedő cégvezetőknek az ideje, akik nem törődnek a munkásokkal, akiket csak a részvényárfolyamok érdekelnek, akik az egész vállalatot egy egyszerű cégbírósági bejegyzésként kezelik. A jövő az olyan, valóban globális cégeké, amelyek - bár természetesen profitot is termelnek - nagyobb társadalmi felelősséget vállalnak magukra. Egy globális társadalomban élünk, amit a transznacionális vállalatok tartanak össze. Valamiféle rend nélkül anarchia lesz, és ez nem csak a globális gazdaságnak árthat, de a multiknak is."