Mária
-6 °C
-2 °C

'Gazdasági kudarc a német újraegyesítés'

2004.02.10. 14:58
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint a német újraegyesítés gazdasági értelemben kudarcot vallott: az ország keleti részének fejlődése még annál is "rosszabb és katasztrofálisabb", mint ahogyan azt 1990-ben a legborúlátóbbak jósolták.
Gazdasági értelemben kudarcot vallot a német újraegyesítés - állítja a müncheni Ifo gazdságkutató intézet elnöke. Hans-Werner Sinn szerint a béreket Németországban nem szabad hagyni tovább nőni, sőt ellenkezőleg, csökkenteni kell a fizetéseket. Ez ugyanis az egyetlen út, hogy Németország versenyképes maradhasson a kelet-európai olcsó bérű országokkal folytatott versenyben - mondta Sinn egy rádiónyilatkozatában.

A várt, önmagát gerjesztő fellendülés az új tartományokban nem következett be - jelentette ki Sinn -, a szakadék az ország keleti és nyugati fele között nagyobb lett. Az összfogyasztás az új tartományokban 45 százalékkal haladja meg a saját termelést. Ilyen arány Sinn szerint korábban soha nem adódott a történelemben.

Pénz a semmittevésért

Az Ifo vezetője bírálta, hogy a keleti tartományokban az újraegyesítést követően a bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. Így Németországot az alacsony bérű rivális országok fenyegetik: a lengyel bérek például csak egyötödét teszik ki a nyugatnémet, és egynegyedét a keletnémet béreknek. A német cégek emiatt egyre növekvő arányban termelnek az olcsó külföldön. Ezt figyelembe véve, - következtetett Sinn - ha a munkanélküliség tömeges növekedését meg akarják akadályozni Németországban, az órabéreket csökkenteni kell.

Ez Sinn szerint leginkább úgy érhető el, ha ugyanannyi bérért az emberek többet dolgoznak.

Jelenleg az állam munkanélküli segélyek, munkanélküli és szociális járulékok formájában "pénzt ad a semmittevésért" - vélte Sinn, és ez burkolt bérkiegészítés. Ezzel az állam gyakorlatilag versenytársként lép fel a munkapiacon. Sinn szerint a szociális államnak akkor kell segítenie, ha a bérek a csekély bérűek számára szociálisan már nem elviselhetők, hogy a jövedelmeket pótlólagos kifizetésekkel emelje.

A keleti Szász-Anhalt tartomány korábbi miniszterelnöke, a szociáldemokrata Reinhard Höppner ugyanabban a rádióműsorban ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a bérek keleten csak a nyugati szint 75 százalékát érik el, és ha ez így marad, még több képzett fiatal vándorol nyugatra, akikre a keleti tartományok saját fejlődése szempontjából szükség lenne. - Ami keleten hiányzik, az a munkahely - jelentette ki Höppner, kétségbe vonva, hogy Sinn modellje - az alacsony bér és állami kiegészítés - működőképes lenne. Ez Höppner szerint túl sokba kerülne. Amikor a gazdaság egyidejűleg adócsökkentést követel, egy ilyen javaslat a "kör négyszögesítésével" egyenlő - mondta.