A Nintendo és forgalmazói a párhuzamos importot úgy küszöbölték ki, hogy a japán cég kezdeményezésére és vezetésével szankciókkal sújtották az ilyen gyakorlatot folytató kereskedőket, például kisebb szállítmányokat juttattak nekik, vagy egyszerűen bojkottálták őket. Ezzel megsértették a versenyszabályokat, mert minden kereskedő céget megilleti a jog, hogy onnan importáljon, ahol a legkedvezőbb áron jut hozzá a termékhez.
Sokallják az összeget
A bizottság által a tiltott megállapodásban részes cégekre kivetett 167,8 millió eurós bírság legnagyobb része, 149,1 millió euró a Nintendót terheli. Ez a negyedik legmagasabb bírság, amelyet Brüsszel hasonló ügyekben valaha kiszabott. A termékek hét forgalmazójára 800 ezer és 8,6 millió euró közötti bírságokat vetettek ki.
A szokatlanul súlyos büntetés megállapításakor a bizottság tekintetbe vette a Nintendo piaci részesedését (amely az adott szegmensben a legnagyobbak között van), valamint azt a körülményt, hogy a szabálysértő gyakorlatot a japán cég kezdeményezte, s még a vizsgálat megindítása után sem hagyott fel vele.
A Nintendot nem lepte meg a döntés, már eddig is számoltak azzal, hogy bírságot kell fizetniük; azonban az összeget sokallják. A Nintendo képviselői már be is jelentették, hogy fellebbeznek a bírság összege ellen.
Egyeduralkodó
A Game Boy nagy részt képvisel a Nintendo forgalmában, és míg a videójtékok terén öldöklő küzdelem folyik például a Microsofttal és a Sony-val, a Nintendo a kézi videójátékok terén gyakorlatilag egyeduralkodó. A piaci elemzők szerint a vállalat az elmúlt évben 850 millió euró értékben adott el Game Boy eszközöket és szoftvereket, a világon eladott 3 milliárdos forgalomból.
Az 1995-ben megkezdett vizsgálat egybeesett a Game Boy robbanásszerű elterjedésével. A brüsszeli hatóságok szerint a Nintendo 1997-ben 55 millió Game Boy konzolt és 235 Game Boy-kompatibilis játékot adott el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
