Judit
-2 °C
8 °C

Nobel-díj az információs közgazdaságtan kidolgozóinak

2001.10.10. 17:00
Három amerikai közgazdász, George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz kapta a tudományterület idei Nobel-díját. Az utóbbi a globalizációellenes erők gurujának számít, miután nézetkülönbségek miatt 1999-ben otthagyta a Világbank vezető közgazdászi pozícióját.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint a három közgazdász a modern információs közgazdaságtan alapjainak lefektetéséért nyerte el az elismerést. George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz elméletet dolgozott ki arra, hogy mi történik a piacon, ha annak egyik szereplője több információval rendelkezik, mint más szereplők - áll az akadémia indoklásában.

Akerlof 1962-ben végzett a Yale-en, majd a Massachusetts Institute of Technology diákjaként szerzett PhD-t. Tanított a Harvardon, jelenleg a Berkeley egyetem professzora. Akerlof társszerkesztője az Economics and Politics, a Quarterly Journal of Economics és a Journal of Economic Behavior and Organization című folyóiratoknak. 1995-96-ban az Amerikai Közgazdasági Társaság (American Economic Association) alelnöke, majd a Nemzeti Közgazdaságtani Kutatóintézet (National Bureau of Economic Research) igazgatója. 2000-ben a zürichi, 2001-ben az antwerpeni egyetem avatta díszdoktorrá.

Akerlof legfontosabbnak tartott újítása, hogy új nézőpontot alkalmazott a közgazdaságtanban: elmélete olyan szociológiai, szociálpszichológiai kategóriákat emel át a közgazdaságtanba, mint az identitás, norma, ideáltípus, referenciacsoport. Ezek a kategóriák létfontosságúnak bizonyultak a közgazdaságtan egy sor tudományterületén.

Nem mondhatták rá, hogy primitív kapitalizmusellenes lenne

Stiglitz 1999 novemberéig a Világbank vezető közgazdásza volt, ám ekkor otthagyta állását, hogy szabadabban fejthesse ki kritikus véleményét a pénzintézetről és a Nemzetközi Valutaalapról. A neves tudóra azonban szüksége volt a szervezetnek, így James Wolfensohn elnök tanácsadója maradt. A nézetkülönbségek azonban megmaradtak, így 2000. tavaszán mégis megváltak Stiglitztől. Az IMF és a Világbank nehezen viselte, hogy a gyenge intellektuális alapokon álló antiglobalizációs mozgalom aktivistái egyre többször hivatkoztak a támadhatatlan pedigréjű Stiglitzre, aki a Stanford Egyetem professzora volt és korábban Clinton elnök gazdasági tanácsadó testületét vezette a nagy amerikai gazdasági fellendülés idején.

Nem akart sokkolni

A közgazdász kritikája főként az IMF és a Világbank közös "sokkterápiás" receptjét érte, amely a világbanki kölcsönöket az állami támogatások lenyirbálásához, a közszolgáltatók privatizációjához, kamatemeléshez, a nemzeti gazdaságok megnyitásához és az olcsó export növeléséhez kötötte.

Spence és az e-commerce

A. Michael Spence diákkorában grand slam-et csinált a neves amerikai és brit egyetemeken: először elvégezte a Princeton filozófia szakát majd megkapta a Rhodes ösztöndíjat. Következő fokozatait már Oxfordban és a Harvardon szerezte, az utóbbi közgazdaságtani Ph.D. volt. Később tanított a Stanfordon majd a Harvardon, ahol egy ideig a közgazdasági tanszék vezetője volt, majd dékán. Az utóbbi években elkapta az IT-láz: többek mellett e-kereskedelmi kurzust is vezetett az egyetemen.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.