További Világ cikkek
Évek óta nálunk a legrosszabb nagyon gazdagnak lenni – derül ki egy, az OECD honlapján lévő összeállításból, amely adatait hétfőn a Magyar Nemzet egy főre jutó adórátaként ismertette. Az adatsor valójában azt mutatja meg, mennyi volt az adott évben az egyes országokban az átlagkereset, a legmagasabb jövedelemadó-kulcs, abba az átlagkereset hányszorosával lehetett bekerülni, valamint azt, hogy mennyi lehet a legmagasabb keresetű foglalkoztatottak jövedelmének összes adó- és járulékterhelése.
Magyarok az élen, szlovákok a végén – bár fordítva lenne
Ez a legszélsőségesebb esetben akár a 69,5 százalékos mértéket is elérhette 2005-ben Magyarországon. Ezzel hazánk az OECD összeállításában szereplő 30 ország között az első helyen szerepelt a 63 százalékos dánok, valamint az 59,3 százalékos belgák előtt. Ötven százalék fölött volt még a finn, a svéd, a holland, a norvég és a lengyel mutató. A rangsor végén Mexikó állt 24,6 százalékkal, előtte a gazdagoknak legkedvezőbb európai országként Szlovákia 29,9 százalékkal.
A 2005-ös mutatók – kattintson a nagyításhoz!
A listában az új EU-tagok közül csak a visegrádi országok szerepelnek. Közülük a szlovákok után a csehek bánnak a második legmegengedőbben a vagyonosokkal, az összes közteher nálunk 40,5 százalékos, míg a lengyeleknél 51,8 százalékot fizethetnek a legrosszabb esetben a legtöbbet keresők.
Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha csak az adókat nézzük. Akkor 56 százalékkal a második helyen áll az ország az 56,6 százalékos adóterhet kivető svédek mögött, éppen csak megelőzve az 55 százalékos dánokat és az 52 százalékos hollandokat. Ebben az összevetésben is a szlovákok a legjobbak a maguk 16,5 százalékával, de másik két új EU-tag mutatója, a lengyelek 26,2 és a csehek 28 százaléka is irigylésre méltó.
Volt 77,7 százalék is
Az adatsorból kiderül: 2000 óta mindig nálunk voltak a legrosszabb helyzetben a legjobban keresők. Az Orbán-kormány idején ráadásul még 77,7 százalék is volt ez a mutató, ami 2001-ben csökkent 68,5 százalékra, majd 2003-ban már csak 68,4 százalék volt. A 2005-ös szinthez képes 2006-ban valószínűleg viszont tovább emelkedett a ráta, miután a tavaly nyári adócsomag bevezette a magánszemélyek szolidaritási adóját, valamint az év elejétől luxusadót is fizetni kellett a százmilliós lakóingatlanok után.
Az OECD táblázatából az is kiderül, hogy a legmagasabb keresetek jövedelemadóját tekintve hazánk a harmincas lista utolsó harmadában, a legkedvezőbb adóterhelésű országok között szerepel. A 40 százalékos adókulcs 2004-ben 38 százalékosra csökkent, igaz, a szolidaritási adó miatt az éves járulékplafon, tehát évi 6,75 millió forint fölötti jövedelmekre 4 százalékos különadót kell fizetni.
Felemás szja-mutatók
A 2005-ös 38 százalékunknál csak négy ország sújtotta kisebb jövedelemadóval a legmagasabb keresetűeket. A lista legjobbja a 19 százalékos, egységes adókulcsú Szlovákia, a mexikóiak 30, a törökök 30,6, míg a csehek 32 százalékos felső jövedelemadó-kulcsot használtak. A visegrádiak negyedik tagja, Lengyelország 40 százalékkal adóztatta a legtöbbet keresőket.
Tény ugyanakkor, hogy miközben nálunk az átlagbér 0,8-szorosa már a legmagasabb kulcs szerint adózik, addig vannak olyan országok, amelyeknél az átlagbér több mint négyszerese kerül ebbe a sávba (ilyen Portugália, Olaszország, Japán). A visegrádi országok közül a cseheknél az átlagbér 1,9-szerese, a lengyeleknél 3,1-szerese van a felső adósávban (a szlovákoknál az egykulcsos adó miatt ez a sor igazán nem értelmezhető).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
