Orsolya
7 °C
19 °C

Mégsem olyan jó a globalizáció?

2007.06.20. 07:40
A globalizáció pozitív hatásai mellett a negatívokra is oda kell figyelni, ismeri el az OECD idei foglalkoztatási jelentése, fő problémaként említve az olcsó ázsiai munkaerőt. A szervezet ugyanakkor óvja a kormányokat a munkavállalóknak nyújtott segítségektől.

Itt az ideje, hogy a globalizáció pozitív hozadékai mellett több figyelmet szenteljünk a negatív hatásoknak – szögezi le a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2007-es foglalkoztatási jelentése. Milliók részesednek a folyamat előnyeiből, az alkalmazottak mégis úgy érzik, munkájuk leértékelődik, munkahelyük folyamatosan veszélyben van más országok olcsó munkaereje miatt.

Bár a félelmeknek van alapjuk, az OECD – hűen szabadpiaci elkötelezettségéhez – óvja a kormányokat attól, hogy országuk gazdaságának protekcionista védelmével reagáljanak a veszélyekre. A szervezet szerint a kormányoknak a munkahelyek megőrzése helyett a munkavállalókat kell segíteniük.

Az olcsó munkaerő azóta jelent meg a világpiacon, amióta Kína nyitott a világgazdaság felé, illetve egyes gyártási technológiák könnyű áttelepíthetősége, valamint a szállítás és a távközlés olcsóbbá válása megkönnyítette a vállalatoknak, hogy nemzetközi szinten átcsoportosítsák termelésüket. Kína, India, Brazília és Oroszország népessége adja a világ munkaerejének 45 százalékát, míg az OECD csak 19 százalékkal részesedik ebből.

Ugyanakkor a munkahelyek kelet felé áramlása nem okoz akkora sokkot az OECD tagországaiban, mint azt általában hiszik, ám ez a benyomás fokozza a bizonytalanságot. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy az elmúlt néhány évtizedben ezekben az országokban csökkent a bérek részesedése a nemzeti jövedelemből, és nőtt a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb keresetek között.