Mitől állt meg az olajáremelkedés?

2008.07.18. 11:09
Okos piaci lépés vagy a költségvetési stabilizáció előtérbe helyezése – az eredmény szempontjából mindegy, Mexikó a piaci hírek szerint a jelenlegi, 130 dollár körüli árszinten öt évre előre eladná olajkészleteit. Azaz arra játszik, hogy nem fog tovább emelkedni az olajár. Kevés vevő tud azonban öt évre előre ennyi olajat megvenni.

Az elmúlt három nap durván 10 dolláros olajárcsökkenésének egyik oka az lehetett, hogy piaci információk szerint Mexikó, a világ 5. legnagyobb olajtermelője több évre előre leköti szállításait a jelenlegi áron. Más szóval arra játszik, hogy a 130-140 dolláros szint jelenti a kétéves drágulás csúcspontját. (A BP 2004-es statisztikája szerint napi mintegy 3,8 millió hordóval Mexikó a világ kitermelésének bő öt százalékát adja.)

-10 százalék három nap alatt

A 147 dollárt elérő rekordszintekről alig három nap alatt több mint tíz százalékot esett az olaj ára, csütörtökön már 130 dollár alatt is voltak jegyzések. Az esés üteme igazolni látszik azokat, akik az eddigi emelkedésben a spekulációs hatásokat tartották erősebbnek a kereslet-kínálati viszonyok alakulásánál. Az IMF éves szinten 95 dolláros átlagárat vár, ez további esést feltételez.

Egyes szakértők szerint ez igen okos húzás a közép-amerikai ország részéről, míg mások úgy vélik, csak az áll a háttérben, hogy a mexikói kormány öt évre előre stabilizálni szeretné az ország költségvetését. Ugyanakkor piaci megfigyelők szerint mások is hasonló stratégiát választottak, azaz a jelenlegi áron adják el jövőbeni olajkészleteiket.

Ha mindezt ilyen logikus, miért nem teszi mindenki ugyanezt? - tehetnők fel a kérdést. Az OPEC irányítói többször hangsúlyozták, hogy az árakat a spekuláció tornászta fel mesterségesen magas szintre - ebből a logikából adódna a következtetés, hogy érdemes évekre előre a mai árakon szállítani.

Hogy ez még sincs így, annak egyik oka az, hogy az Exxon Mobil, a világ legnagyobb termelő vállalata, és Szaúd-Arábia, a legnagyobb exportáló ország nincs is jelen a határidős piacon. Kvázi mindketten a hajóra rakáskor adják el az árujukat. Emellett a szaúdiak a kitermelés változtatásával irányítani tudják az árak alakulását, tehát nem kell attól tartaniuk, hogy tartósan a jelenleginél alacsonyabb áron kell eladniuk a sivatag kincsét.

További akadálya a hosszú távú szerződéseknek, hogy nincs rájuk elég vevő. Kevés olyan olajfeldolgozó vagy üzemanyag-felhasználó cég van, amely képes bevállalni hordóként 135 dolláros árat mondjuk 2013-as szállításra.