Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
Látványosan szenved az orosz gazdaság, melynek hátterében a pénzügyi válság szerteágazó hatásai állnak. A zuhanó olajár, a rubelre nehezedő nyomás, a külső eladósodottság körüli félelmek, a bankszektor likviditási problémái, a süllyedő devizatartalékok, a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak sújtják Oroszországot és úgy tűnik, hogy a kormány intézkedései ellenére sem javul a helyzet. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk a befektetői bizalmat megtépázó orosz-grúz konfliktusról sem.
A fenti tényezők közül az egyik legkomolyabb negatív hatást az olajárak zuhanása generálta és még fokozhatja is. Nyár közepe óta szinte megállás nélkül zuhan az olaj ára (a korábbi 140 dolláros szintről 40 dollár közelébe). Az orosz gazdaság ugyanis több csatornán keresztül érzékeny az olaj árának alakulására.
Az olajár esése igencsak kedvezőtlen az olaj- és gázüzletre fokuszáló exportőröknek és így az egész orosz gazdaságnak. Mindez ismét felhívta a figyelmet Oroszország kiszolgáltatottságára, a Danske Bank elemzői szerint ugyanis az orosz export közel kétharmada az olaj- és gázüzletből származik. Így a mélyrepülésbe kezdő olajár az egész szektor nyereségességét visszaveti.
A süllyedő olajárak nyomán visszaeső export változást hozhat Oroszország folyó fizetési mérleg pozíciójában is. Amennyiben az 50 dolláros szintek környékén stabilizálódik az olaj ára, akkor elképzelhető, hogy az ország folyó mérleg egyenlege a negatív tartományba fordul. A Danske elemző ennek vizsgálatakor három forgatókönyvet állítottak fel: alacsony, illetve magas olajár, illetve az alap forgatókönyv bekövetkezésére.
Az elemzők számításai szerint már az alap forgatókönyv bekövetkezésekor elkerülhetetlenné válik a folyó mérleg deficitbe fordulása. A negatív egyenleg csak a magas olajárak esetén lenne elkerülhető. Az olajárak mozgása ezen túlmenően közvetlenül befolyásolja az ország költségvetésének alakulását, ugyanis Oroszország állami bevételeinek körülbelül 40 százaléka az olaj-és gázüzletből származik.
A Morgan Stanley elemzői szerint is központi szerepet játszik az olaj ára az orosz gazdaságban. Legfrissebb elemzésükben hangsúlyozzák, hogy a novemberben súlyos mértékeket öltő tőkekivonás kezelhető, azonban az világos, hogy nem fenntartható, amennyiben nem történik meg a rubel éles leértékelése vagy nem következik be olajdrágulás.
Oroszország olajra való utalságát az is bizonyítja, hogy a költségvetés bevételeinek 35-40 százalékát teszi ki. Az elmúlt években fokozatosan javulni tudott a költségvetés egyenlege, egyre nagyobb többleteket produkálva a bevételek látványos növekedésének köszönhetően.
A 2008-2010-es évekre vonatkozó kormányzati stratégia stagnáló olaj-és gázüzletből származó bevételekkel számol, miközben a teljes költségvetési bevételek stabil növekedésére számít. Ezért a tervek szerint az olajbevételek részaránya csökkenni fog a közeljövőben, azonban még így is a legnagyobb bevételi forrást fogja jelenteni az állam számára.
Ezek a tervek azonban még korábban és igencsak más környezet és feltételezések mellett történtek, azóta nagyot fordult a világ. Az orosz kormány a költségvetési tervezet készítésekor 110 dolláros olajárral számolt 2008-ra és 2009-re pedig 95 dolláros átlagos olajárat várt (ami már akkor is az egyike volt a legoptimistább várakozásoknak az olajexportáló országok között). A globális válság azonban átírta a kormány jóslataiat, és az olajár várakozások módosítására kényszerült (ami egyébként megalapozza a költségvetés számait is): jövőre már csak 50 dolláros átlagos olajárat jósolnak.
A jelenlegi olajárak mellett (40-50 dollár környékén mozog az árfolyam) egyre nagyobb figyelem szegeződik az államháztartás jövőbeli egyenlegére. Alexei Kudrin pénzügyminiszter november közepén úgy fogalmazott, hogy a jövőre kieső bevételeket a 135 milliárd dollárra duzzadt tartalékalapból töltenék fel. A pénzügyminiszter akkor kijelentette, hogy az orosz költségvetés 70 dolláros átlagos olajár mellett lenne egyengsúlyban jövőre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
