Indul az orosz imperializmus?

Külföldi vállalatfelvásárlásokra szólította fel az orosz cégeket Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes, Vlagyimir Putyin államfő kijelölt utódja. Medvegyev hangsúlyozta, hogy az „erős” országok többsége hasonlóan cselekszik, és a terjeszkedésben igen aktív kínai vállalatokat emelte ki követendő példaként. A Gazprom elnöki posztját is betöltő politikus szerint a felvásárlásokkal csökkenne Oroszország függése a külföldi technológiától, növekedne a cégek termelékenysége, lehetőséget adva számukra a beruházások diverzifikálására és új piacok megszerzésére is.

Medvegyev a Kreml segítségét is ígérte a terjeszkedési stratégiák megvalósításához, kijelentve, hogy Oroszország csak egy „erős állam jelenlétével” javíthatja imázsát külföldön. Az állami segítséget különösen a globális versennyel jellemezhető ágazatokban nevezte nélkülözhetetlennek, idesorolva az energiaipart és a csúcstechnológiát alkalmazó gépgyártást. Az orosz cégek külföldi térnyerését övező nyugati aggályokkal kapcsolatban pedig azt mondta: „Meg kell győznünk az embereket arról, hogy az Oroszországból érkező befektetések hatékonyak, átláthatók és szükségesek a fogadó ország számára” – idézi a Financial Times.

Medvegyev biztatására a legbefolyásosabb orosz üzleti szervezet, az iparosok és vállalkozók orosz uniója azonban meglehetősen visszafogottan reagált. Alekszandr Sokin, a szövetség vezetője szerint elsősorban a hazai akadályok azok, amelyek hátráltatják az ottani vállalatok fejlődését. Sokin ezek közé sorolta a burjánzó korrupciót, az államigazgatás rossz minőségét és a tulajdonjogok nem megfelelő védelmét.

Hozzátette: a cégeket a magas infláció és a Putyin elnöksége alatt belföldi akvizíciók sorát végrehajtó nagy állami vállalatok térnyerése szintén aggasztja. Utóbbi folyamatról Medvegyev azt mondta, hogy az állami vállalatokat nem tekinti „szent teheneknek”; azokra néhány kulcsfontosságú ágazatban átmenetileg van csak szükség. „Semmiféle állami kapitalizmus nem lehet hatékony a 21. században, ezt tökéletesen értjük” – jelentette ki a Reuters szerint.

Az üzleti szervezetek szkepticizmusát mindenesetre alátámasztja, hogy az utóbbi időben valóban csak az állami irányítású Gazprom volt képes a Medvegyev által javasolt recept követésére. Az energiaipari óriás karnyújtásnyira került az európai gázkereskedelmi lánc ellenőrzéséhez, amikor nemrég megvette az osztrák baumgartneri gázkereskedelmi központ felét. Miközben megállapodott a Déli Áramlat vezeték európai nyomvonalának bulgáriai és szerbiai szakaszáról, megvásárolta a szerb NIS olajtársaság 51 százalékát, és szemet vetett a bolgár Bulgargazra, valamint a szófiai távfűtő művekre is. Nyugat-Európában a Gazprom főleg Nagy-Britanniában növekedne, akár a Centrica gázszállító megvásárlásával is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!