Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Nyolc évvel az orosz pénzügyi válság után Moszkvának újabb pénzügyi gondjai támadtak, ám egészen más jellegűek: több pénze van, mint amennyit el tud költeni. A rekordszinten álló olajárak, illetve olajexportjának 2000 óta való megduplázódása mára 60 milliárd dollár fölé duzzasztotta a 2004-ben felállított stabilizációs alapot. Ennek rendeltetése kettős: egyrészt védelmet remélnek tőle az olajárak esetleges esésekor, másrészt az alap hivatott felszívni a beáramló hatalmas pénztömegeket, amelyek másként az infláció szárnyalását okoznák.
Egyre többen lobbiznak viszont azért, hogy a kormány költse a pénzt adócsökkentésekre, az infrastruktúrára, a szociális ellátásra vagy éppen a gyengélkedő iparágak megsegítésére. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter mind ez idáig határozottan ellenállt ezeknek a törekvéseknek, még ha miniszterelnökével, Mihail Fradkovval került is összeütközésbe. Ez legutóbb Fradkov áfacsökkentési tervei kapcsán történt meg: a kormányfő 18-ról 13 százalékra szállította volna le a kulcsot, ám Kudrin sikeresen ellenállt.
A pénzügyminiszter úgy véli, hogy Oroszország első számú célja az infláció elleni küzdelem kell legyen. Moszkvának a stabilizációs alap ellenére sem sikerült elérnie a 10 százalékos 2004-es és a tavalyi 8,5 százalékos inflációs célkitűzést. Az idei év első negyedében ötszázalékos drágulást regisztráltak, így a 8,5 százalékos éves terv ismét teljesíthetetlennek tűnik.
Kudrin szerint a hosszú távon két számjegyű infláció a legjobb esetben is túl magasan tartja a kamatlábakat a szükséges, üzletbarát befektetési környezet megteremtéséhez. A legrosszabb esetben viszont egy újabb pénzügyi válság is bekövetkezhet. A miniszter attól fél, hogy a rubel folytatódó értékvesztését látva az emberek tömegesen vehetik ki pénzüket a bankokból, hogy dollárra váltsák megtakarításaikat. A bankok betétállományának elapadása pedig igen veszélyes lehet.
Kudrin és Fradkov abban egyetértenek, hogy a stabilizációs alap egy részét külföldi részvényekbe fektessék. Ez az elképzelés összhangban áll a Világbank javaslatával is; a pénzintézet szerint külföldi befektetések révén az alap nagysága 2030-ra a 2300 milliárd dollárt is elérheti, még az olajárak fokozatos csökkenése mellett is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
