Diszkriminatív az osztalékadó

Az Európai Bizottság felszólította Németországot és Ausztriát, hogy szüntesse meg a külföldi részvényesek diszkriminálását az osztalékadó terén, ugyanis mindkét tagállam a hazai részvénytulajdonosokhoz képest nagyobb mértékben adóztatja a külföldi részvényesek számára egy hazai társaság által kifizetett osztalékot.

A brüsszeli testület a kötelezettségszegési eljárás második szakaszaként indokolással ellátott vélemény formájában szólította fel a két országot a szabályozás megváltoztatására. Amennyiben két hónapon belül nem tesznek eleget a bizottság felszólításának, Brüsszel az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Kovács László adóügyi biztos a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszának elindítását indokolva kijelentette: a német és az osztrák gyakorlat sérti a tőke szabad áramlására vonatkozó uniós szabályozást. Németország esetében igen jelentős összegek sorsát érintheti az eljárás, mivel több millió külföldi befektetőnek van részvénye a nagy német cégekben – idézi a Financial Times az Ernst & Young partnerét.

Klaus Ecker elmondta: egy külföldi befektető 10-15 százalékkal több adót fizethet az osztalék után, mint egy német részvényes. Kovács László a két tagállam elleni eljárás kapcsán hivatkozott az Európai Bíróság tavaly decemberi, a Denkavit-ügyben hozott ítéletére, amely kimondta: sértette a letelepedés szabadságát az a korábbi francia szabályozás, amely szerint a belföldi társaságok által más országban lévő anyavállalat részére fizetett osztalékra 25 százalékos forrásadót számítottak fel, míg a belföldi anyacégnek fizetett osztalék nem volt adóköteles.

A külföldi részvényesek osztalékadó fizetése terén történő diszkriminálása miatt Brüsszel az idén januárban már öt tagállamot az Európai Bíróság elé idézett.

EU-konform magyar szabályozás Magyarország ellen nem tervez eljárást indítani az Európai Bizottság, mivel hazánkban a jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget a kül-, illetve belföldi illetőségű társaságok között az osztalékadó terén – nyilatkozta Kovács László. Mint ismert, a 2006. január 1-je előtt érvényes magyar szabályozás szerint a belföldre fizetett osztalék után nem számítottak fel forrásadót, azonban a más tagállamokba fizetett összeg csak bizonyos feltételek mellett volt adómentes.