Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
Az új közép-európai uniós tagállamokba tavaly a megelőző évhez képest közel húsz százalékkal nagyobb összegű, 26 milliárd eurós külföldi működő tőke áramlott – derül ki a bécsi nemzetközi gazdasági tanulmányok intézetének (WIIW) összegzéséből. Magyarországon a Budapest Airport, Csehországban pedig a Czech Telecom eladása rekordnagyságú tőkebeáramlást (FDI) eredményezett.
A két ország mellett a nyolcak közül növekvő FDI-t könyvelhetett el Észtország, Szlovákia és Litvánia is, Lengyel-, Lettországnak és Szlovéniának viszont a 2004-es szinthez képest kevesebbel kellett beérnie.
A Balkánon is a privatizáció hozta a pénzt
A délkelet-európai országok a 2004-es csúcshoz képest két százalékkal kevesebb, 10,4 milliárd euró külföldi működő tőkéhez jutottak. Románia egymagában az összeg felét kapta meg: az energiaipari privatizáció mellett a feldolgozóipari befektetések is szárnyakat kaptak. A magánosítás folytatódása révén Horvátország, valamint Szerbia és Montenegró is növelni tudta a tőkebeáramlást, máshol azonban – mint Macedóniában – a privatizáció lezárulta az új befektetések elmaradását hozta.
Hatalmas, 31 százalékos növekedést könyvelhettek viszont el a Független Államok Közösségének (FÁK) európai országai, amelyek több mint 18 milliárd euró külföldi működő tőkéhez jutottak. A legnagyobb FDI-fogadó Oroszországnak ugyan némileg kevesebb jutott, mint 2004-ben, de ezzel egy időben a tőkekiáramlás is lelassult; összességében alatta maradt a beáramlásnak. Ukrajna bevételeit egy egyszeri ügylet, a Mittal Steel acélmű értékesítése dobta meg, Moldova és Fehéroroszország viszont még a 2005-ös növekedés ellenére is elenyésző összegű működő tőkéhez jutott.
A közép- és délkelet-európai térség egészét nézve mindazonáltal a tavalyi év új rekordot hozott: az 55 milliárd eurós tőkebeáramlás 18 százalékos növekedést jelent 2004-hez képest. A felfutás részben a tőkeexportőr országok gazdasági fejleményeivel magyarázható: a világgazdaság magára találását a globális FDI növekedése kísérte.
A transznacionális társaságok pénzügyi helyzete javult, és jól teljesítettek a tőzsdék is: ezek a tényezők általában is a külföldi befektetések megerősödését eredményezik. A fogadó országokat illetően, azok vonzerejét a gyors gazdasági növekedés, az uniós integráció és a privatizáció felfutása növelte meg.
Négyes versenyfutás
Az utóbbi évek FDI-fluktuációja a nagy privatizációs ügyletek létével vagy hiányával magyarázható, miközben a feldolgozóipari befektetésekért folytatott versenyben Lengyel-, Magyar-, Csehország, valamint Románia bizonyul a legfőbb játékosnak. A WIIW megjegyzi, hogy a termelés áthelyezését célzó projekt viszonylag kevés, ám az új autóipari és háztartási elektronikai kapacitásokat a gyártók rendre az EU új tagországaiban hozzák létre.
Az intézet az FDI-állomány és a külföldi befektetők által kivitt jövedelmek arányosításából azt a következtetést vonja le, hogy a 2000-es évek elején a legnagyobb nyereséggel a magyar-, cseh- és észtországi befektetések kecsegtettek. 2004-ben Románia és Lengyelország, tavaly pedig Szlovákia és Oroszország volt a legnagyobb hasznot hozó terep.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
