Rabszolgaperekkel a vállalati imázs ellen

Bár az Egyesült Államokban a rabszolgaságot 1865-ben felszámolták, az egykori rabszolgák leszármazottai máig nem tudták elérni, hogy a kongresszus hivatalosan bocsánatot kérjen és kárpótlást fizessen.

A szövetségi kormány ellen indított kártérítési perek rendre kudarccal végződtek. 1995-ben például a San Franciscó-i fellebbviteli bíróság azt tanácsolta egy 100 millió dolláros jóvátételt követelő polgárjogi csoportnak, hogy az elődeikkel történt igazságtalanság orvoslását a kongresszusnál keressék, ugyanis ők semmilyen jogi alapját nem lelték fel az állammal szembeni követelésüknek.

Pereljük akkor a vállalatokat kértérítésért

Alig fél évvel azt követően, hogy a durbani rasszizmuskonferencián Colin Powell külügyminiszter világossá tette, az Egyesült Államok nem hajlandó aláírni semmiféle nyilatkozatot, mely szerint a rabszolgaság emberiség elleni bűn lenne, az afroamerikai sztárjogászokból és tudósokból álló Jóvátételi Koordinációs Bizottság több éves előkészítő munka, vállalati archívumok és egyetemi könyvtárak átfésülése után kedden új fordulatot adott a rabszolgaság jóvátételéről folyó vitának.

Kifizetetlen munka

Deadria Farmer-Paellmann fekete polgárjogi aktivista New Yorkban a brooklyni bíróságon kártérítési keresetet nyújtott be önmaga és "minden, hasonlóképpen érintett személy" nevében az Aetna biztosító, a CSX útépítő vállalat és a FleetBoston pénzügyi csoport ellen.

A felperes jogászai szerint ezek a vállalatok igazságtalanul, emberi lények kizsákmányolásával szerezték vagyonuk egy részét, s az egykori rabszolgák leszármazottai joggal követelhetik vissza azt a vagyont, amely a kifizetetlen rabszolgamunkának köszönhetően létrejött.

Intézményesített rasszizmus

Jóvátételei igényüket más érvekkel is alátámasztandó, Ms. Farmer-Paellmann jogászai beadványukban azt állították, a fehérek és a feketék között jelenleg fennálló jövedelmi, iskolázottsági, egészségügyi és más különbségek a 246 évig tartó rabszolgaság és a több mint egy évszázados intézményesített rasszizmus eredményei.

A felperes jogi csapata azt is közölte, hamarosan 12 további amerikai vállalat kap tőlük levelet, amelyben a kártérítési igény tárgyalásos rendezését kérik, ellenkező esetben ellenük is per indul.

A most bíróság elé citált három vállalat mellett a csoport az akciót beharangozva februárban valószínű célpontnak nevezte a New York Life és az AIG biztosítót, valamint a J.P. Morgan Chase Manhatten bankot, de azt ígérték, idővel sorra kerülnek olajvállalatok, textilgyárak, dohánycégek, bányavállalatok, újságok, sőt, az ország legnagyobb egyetemei - köztük a Harvard, a Yale és a Princeton - is, mivel alapítóik vagyonos rabszolgatartók voltak.

Lobbizzanak ügyünkért az imidzsüket féltő cégek

A győzelemre azonban semmi esélyük sincs. A rabszolgaságból hasznot húzó vállalatok nem sértettek meg semmilyen törvényt, hiszen a rabszolga-munkaerő alkalmazása akkoriban nem volt törvénytelen. Továbbá a célba vett vállalatok nagy részét a huszadik században alapították, és csupán annyiban hozhatók összefüggésbe a rabszolgasággal, hogy akvizícióikkal megvásárolták más vállalatok sötét múltját.

A jóvátételi aktivisták a vállalatok ellen indított pereket csupán eszközként használják a kongresszus meggyőzéséhez. Ha az imidzsükön píármunkások seregével őrködő nagyvállalatok nem szeretnék, hogy nevük hosszú éveken vagy évtizedeken keresztül a rabszolgasággal kapcsolatban szerepeljen a sajtóban, akkor lobbizzanak ők is a kongresszusnál, hogy kérjen hivatalosan bocsátanatot, és valamilyen formában fizessen jóvátételt a történelmi igazságtalanságért.

Például a szövetségi költségvetésből fizessen közvetlenül a leszármatottaknak, vagy pedig hozzon létre olyan alapokat, amelyekből nagyszabású oktatási és szociális programokat lehetne finanszírozni.

A jóvátételi aktivisták jogászainak, akiknek egy része az 1980-as években a dél-afrikai apartheidrendszerrel együttműködő amerikai vállalatok elleni harcban komoly gyakorlatot szerzett abban, hogyan lehet bizonyos cégeket a közvélemény szemében páriává tenni, természetesen más eszközeik is vannak a nyomásgyakorlásra.

Valószínűleg megpróbálják például meggyőzni az afroamerikai lakosságot, hogy vonják ki megtakarításaikat a bűnös pénzintézetekből, és azokból az alapokból, melyek tartanak ezeknek a vállalatoknak a részvényeiből.

Az amerikai közvélemény természetesen igen megosztott a kérdésben. A USA Today, a CNN és a Gallup februárban készült közös felmérése szerint az afroamerikaiak nagy többsége úgy gondolja, hogy azoknak a vállalatoknak, melyek profitáltak a rabszolgaság intézményéből, bocsánatot kellene kérniük, fizetniük illene az egykori rabszolgák leszármazottainak, továbbá ösztöndíjalapokat kellene létrehozniuk fekete diákok számára. Ezzel szemben a fehéreknek csak egyharmada ért egyet a bocsánatkéréssel, illetve a pénzalapok felállításával, és csupán 11 százalékuk ért egyet a kézpénzkifizetéssel.